Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

36 a jelzálogul szolgáló ingatlan alkatrészeit képezik-e, meg nem állapitotta, s ily tényállás hiányában a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében érdemileg eldönthető nem lévén, a sommás eljárási törvény 204. §-a értelmében a felebbezési bíróság Ítéletét fel kellett oldani és a további szabályszerű eljárást elrendelni. = Ezen érdekes esetben az a tényállás, hogy a telekkönyvben a telken felépült malom nem volt kitüntetve. A malomban levő gépeket a hitelezők mint ingókat lefoglalták. A jelzálogos hitelezők erről csak egy hónap múlva értesültek, minélfogva előterjesztésük mint elkésetten beadott, elutasittatott. Erre igényperrel éltek. A felebbezési bíróság kereshetőségi jog hiányában elutasította őket azon álláspont alapján, hogy az elsőbbségi tárgyalás útjára tartozik annak a megállapítása, hogy melyik zálogjog az erősebb. A kir. Curia azonban a perutat helyesen választottnak mondotta ki, mert valamint magának az adósnak, ugy a jelzálogos hitelezőnek is jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az ingatlan alkotó részei ne az ingatlantól elszakítva mint ingók árvereztessenek el. Ezt az álláspontot helyeseljük, mert különben nem állna semmiféle jogeszköz a jogosultaknak a rendelkezésére, ha ily hiba előfordul. Az előterjesztés azért nem elegendő, mert az érdekelt hitelező a legritkább esetben nyer azonnal tudomást az érdekeit sértő cselekményről. 19. Az 1894. XVI. tcz. 6g. §-a rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy amennyiben különböző örökhagyók hagyatéka az örökség tárgyára nézve kapcsolatos, ez a körülmény az idézett törvény 7. §-ában meghatározott birói illetékességen változtatást nem okoz. A különböző illetékes bíróságok tehát a kapcsolatos hagyatékok tárgyalását csupán a kapcsolatból kifolyólag egymásra nem háríthatják, hanem az az idézett 6g. §. 3. bekezdése értelmében az érdekelteknek van megengedve, hogy a kapcsolatos hagyatékok tárgyalásának elrendelése