Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

i3 Tiek kitöltése után a vádlottól a marasztalás összege iránt tudakozódott és pénztelenség miatt panaszkodott, a vádlott D.-nének azzal az indokolással, hogy nincs ügyvéd a dologban, aki hajtaná az ügyet, azt mondta, miszerint a fizetéssel még ráér. Ugyancsak nevezettek vallomásából kitűnt továbbá az is, hogy a végrehajtás a vádlott kérése folytán meg lett szüntetve és hogy vádlott dr. B. ügyvédnek a végrehajtató képviselőjének a végrehajtási kérvény diját is megajánlotta a sajátjából, az ügyvéd azonban azt nem fogadta el s csupán a bélyegköltség megtéritését igényelte és vette fel. A vádlottnak az előadottakból kidomborodott s mind a három vádpontra vonatkozó magatartásából állapitotta meg a bíróság az 1871 : VIII. tcz. 21. §-ának b) pontjában meghatározott egy rendbeli fegyelmi vétséget és abban vádlottat vétkesnek kimondva, az id. tcz. 22. §-ának a) pontjában meghatározott büntetéssel sújtotta azért, mert figyelembe véve a vádlott eddig büntetlen előéletét és hivatali kötelességei ellátásában tanusitott szorgalmát, ezt a büntetést megfelelőnek találta. (1900 október 22. 335/1900. sz. a.) A m. kir. Curia: Az elsőfokú fegyelmi biróság Ítélete részben — jelesül a cselekmény minősítése tekintetében — rnegváltoztattatik s vádlott az 1871 : VIII. tcz. 20. §-ának b) pontjában meghatározott 3 rendbeli fegyelmi vétségben mondatik ki vétkesnek. Egyebekben azonban ugyanazon ítélet helybenhagyatik. Indokok: Panaszlott kétségkívül botrányos magaviseletet tanúsított akkor, mikor a Cs. A. örökösödési ügyében — melyben előzőleg mint biró járt el — utóbb beavatkozott akkép, hogy arra vállalkozott, miszerint ezen ügyet Egerben siettesse, s annak az elintézését a kir. közjegyzőnél tényleg meg is sürgette. Hasonló tekintet alá esik az a ténykedése is, mely szerint az M. P.-né elleni bűnügyben a helyszíni tárgyalási jegyzőkönyvben a maga részére 13 frt 85 kr. fuvardijat számított fel csak azért, hogy azt azután a vádlott terhére, a magánvádló Sz. P. javára megítélhesse ; továbbá mely szerint közvetlenül az eljárás befejezése után Sz. P. házában, ennek a társaságában és ennek a háztartásából származó borból borozott. Végre botrányosan viselkedett akkor is, mikor a D. J.-né bűnügyében, ahelyett hogy D.-nének egyszerűen a