Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

'36 fogadtatik, hanem kötelezve lesz annak pénzbeli egyenértékét megfizetni. Minthogy pedig ezek következtében a helyettes és a segédlelkészek nem étkeznek többé a plébánián, az alperes pedig az élelmezés pénzbeli egyenértékét sem szolgáltatja, hanem a szükséges élelmezés költségét az egyházmegyei pénztárból a felperes előlegezi : kéri, hogy az alperes az ekkép előlegezett, valamint a felfüggesztés tartama alatt még a jövőben is felmerülő élelmezés pénzbeli egyenértékének megfizetésére köteleztessék. Ez az ügy egyáltalán nem tartozik polgári perutra. Annak megbirálása ugyanis, hogy az alperesnek és cselédjeinek viselkedése olyan-e, hogy annak következtében a helyettes és segédlelkészek az alperes asztalánál nem étkezhetnek, úgyszintén az is, hogy eme viselkedés következtében az alperes ellen minő rendszabályok alkalmazása mutatkozik szükségesnek, a felperesnek, mint megyés püspöknek az egyházjogon alapuló hatáskörébe tartozik ; ugyanezért a felperes által ebben a hatáskörében elbírált és a szükségesnek talált rendelkezéssel elintézett kérdést a polgári biróság felül nem vizsgálhatja, következőleg azt, hogy a helyettes és segédlelkészek részéről a természetben való élelmezésnek az alperestől elfogadása lehetséges, avagy lehetetlen-e? döntés tárgyává sem teheti. De nem tartozik polgári perutra az sem, hogy a felperes püspöknek az egyházjogon alapuló hatóságában az alperes plébános ellen tett intézkedésének érvény szereztessék ; mert egyfelől az egyházjog kellő hatalmat ad a püspöknek arra, hogy a rendelkezésének ellene szegülő papot engedelmességre kényszerítse és határozatainak annak utján vele szemben foganatot szerezzen ; másfelől pedig a plébánosnak az a kötelessége, hogy a püspöke törvényes rendelkezésének engedelmeskedjék, nem a polgári magánjogon, hanem az egyházjogon alapszik, s igy az ebből felmerülő kérdések, mint tisztán egyházi ügy, a polgári biróság döntésének tárgya nem lehet. Ezek szerint a sommás eljárási törvény 27. §-ának 1. pontja és utolsóelőtti bekezdése, illetve 166. §-a értelmében már az alsóbiróságok tartoztak volna az eljárást hivatalból megszüntetni ; a miért is stb.