Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

109 ez a följegyzés már a tulajdonjognak I. P.-né javára történt be­kebelezése után rendeltetett el s különben is a perföljegyzést tartalmazó végzés I. P.-né részére nem kézbesittetett. Alperes te­hát perujitási keresetével ebből az alaki okból elutasitandó volt. De alperest perujitási keresetével érdemben is el kellett utasitani. Ugyanis magát az adás-vevési ügylet létesültét az e tekintetben hivatkozott négy tanú közül csakis H. Z. valószínűsíti; de ennek a tanúnak a vallomása aggályos és így nem fogadható el még csak részbizonyitékul sem annálfogva, hogy maga alperes ellene az alapperrel egyidejűen folyamatban volt bűnügyben történt ki­hallgatásakor, s ekként az adásvevési ügylet létesültét rövidebb idő multán jelentette ki azt, hogy az ügyletnek írásba foglalásakor az ügyfeleken és az ügyleti tanukon kivül már senki nem volt jelen, már pedig sem H. Z., sem az ügylet létesülésének közvetlen bizonyítására az újított perben felhívott többi három tanú nem ügyleti tanu. G. M. tanú szerint ugyan a tulajdonjog bekebele­zését tartalmazó végzésnek felperes részére történt kézbesítésekor ez utóbbi azt mondotta: «no, hát legyen»; Sz. F. szerint felperes ugyanekkor még az eladást is beismerte, de kijelentette azt is, hogy ő annyival nem tartozik alperesnek, mint amennyit követel; összevetve tehát ezeket a körülményeket az alapperben megállapí­tott azzal a ténynyel, hogy az ingatlan való értéke a vételárt tete­mesen meghaladja, vagyis, hogy a vételárként kitüntetett 332 frttal szemben az ingatlanok tényleg 1400 frtot érnek, a perrendtartás 155. §-a alapján okszerű következtetés nyomán megállapítható az, hogy a felek között adásvevési ügylet alakjába burkolt kölcsön létesült, amit megerősít az a körölmény is, hogy az ingatlan bir­tokában az eladó felperes meghagyatott s hogy a birtokáról csakis a szénatermést tartozott alperesnek évenként, tehát mintegy ka­matként kiszolgáltatni, miért is az alsóbiróságok Ítéletének meg­változtatásával alperest ujitott keresetével el kellett utasitani. 65­Amennyiben a zárgondnoki számadás a végrehajtási tör­vény 249. §-ában szabályozott eljárás utján, s ekként a bizo­nyítási eljárás megtartásával bírálandó meg, a zárgondnoki

Next

/
Oldalképek
Tartalom