Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

76 egy összegben, nem csupán az eladott ingatlant terhelő egyenes államadók. hanem más egyenes államadók alapján is együttesen vettetik ki, a kivetett összegnek egyedül az a része sorozható előnyös tételként, mely a meghatározott százalék számitásba vételével, az eladott ingatlant terhelő egyenes államadóra esik, mert a mint az ingatlant nem terhelő másnemű egyenes adók előnyös tételként nem sorozhatok, ugy nem sorozható a betegápolási pótadó és a községi népiskolai adónak az a része sem, mely a másnemű egyenes államadók alapján vettetett ki s mely ezzel az adóval és nem az ingatlant terhelő egyenes államadóval van kapcsolatban. (1902. évi február hó 13-án.) 38. Az orvos a tanuságtételt megtagadhatja ugyan oly körülményekre nézve, amelyekre nem nyilatkozhatik anélkül, hogy a hivatásával járó titoktartó kötelességet meg ne sértse, hacsak őt a titoktartás kötelessége alól fel nem mentették; azonban ebből nem az következik, hogy a titoktartás tárgyának, körének és terjedelmének meghatározása a tanukép felhívott orvos belátására volna bizva és igy ő a tanuságtételt a saját elhatározásától függőleg megtagadhatná. Azt megállapítani, vájjon fenforog-e a titoktartás kötelessége vagy nem, egyedül a bíróság hivatása, mely esetről-esetre ítéli meg a titoktartás kötelességének fenforgását vagy hiányát. Az orvos titoktartási kötelességének terjedelme pedig a Btk. 328. §-ában van megállapítva, mely szerint csak oly titkot nem szabad az orvosnak közölni, melyet hivatalánál, állásánál vagy foglalkozásánál fogva megtudott és mely valamely család vagy személy jó hírnevét veszélyezteti. Megengedhető ugyan, hogy az orvos titoktartó kötelezettsége tovább terjed a büntető sanctiónál, mert főleg orvosnál tisztességtelen dolog lehet az is, ami büntetés terhe mellett tiltva nincs.