Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

6i Indokok: Hogy a 16. t. a. 240 K cselédbér Sz. E.-t egyedül terheli, indokaiból s azért hagyatott helyben, mert még a csődnyitás előtt Sz. E. által alkalmazott cselédek bérének fizetése nem a csőd megnyitásának folyománya, hanem az Sz. E.-t a csődnyitás nélkül is egészben terhelte, és igy annak fele a Curia 164/900. számú végzése értelmében a csődöt kérő hitelező terhére nem róható. Tekintettel arra, hogy az 1881. évi -XVIII. tcz. 154. §-a a tömeggondnoknak kötelességévé teszi, hogy a tömeghez tartozó pénzek gyümölcsöztetéséről gondoskodjék, s amennyiben őt e részben mulasztás terheli, kétségtelen, hogy eme pénzösszegek után arra az időre, amig nála maradtak, 5%-os kamatokat a jogosultnak megfizetni köteles, ehhez képest a bevételből a kiadásokat levonva, a tömeggondnok kezén maradó végösszeg 274 K 11 f.-t tesz ki, mely összegnek Sz. E. részére leendő megfizetésére a tömeggondnokot kötelezni kellett. Minthogy a jégkár elleni biztosítást a tömeggondnok teljesítette és igy a biztosítási költség a csődnyitás folyományának tekintendő, aképp ezen a csődeljárás folyamán felmerült kiadás együttes viselésére ugy Sz. E.-t, mint H.-nét a kir. Curia 164/900. számú végzése értelmében is kötelezni kellett. Minthogy a kir. Curia 164. számú végzése értelmében a csődnyitás folytán felmerült költségeket a csődkérő hitelező és a panaszlott egyenlő arányban együttesen tartoznak viselni; minthogy a csőd folyamán Sz. E. és a csődöt kérő hitelező által egyenlő arányban viselendő kiadás összege 1377 K 80 f.-t tesz és a megállapított kiadások Sz. E. vagyonából nyertek kielégítést, a kiadás fele ö88 K 90 f.-t s ennek 5%-os kamata (1900 márczius 14-től) megtérítésére H.-né csődöt kérő hitelező kötelezendő volt. (1901 október 28. 3476/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése megváltoztattatik s az elsőbiróság rendelkezése hagyatik helyben. Indokok: A Sz. E. tulajdonához tartozott és a csődbe leltározott függő termésnek jégkár elleni biztosításáért fizetett biztosítási díjösszeg tekintetében meg kellett állapítani, hogy az egyedül Sz. E.-t terheli azért, mert az a költség nem tekinthető olyannak, mely a csődnyitás folytán merült fel, mert ha a jégkár elleni biztosítást a tömeggondnok teljesítette is, e tekintetben