Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XXXII ságot, ellenkezőleg egy hasonszerü valamihez alkalmazkodó vállalkozást. — Közvetlen díjtétel két vagy több vasút közt csak együttes megállapodás alapján állhat fen és igy ha eltérés van, hiányzik az együttes megállapodás, illetve a megkivántató és megfelelő viszonosság; közvetlen dijtétel megállapítása vagy valamely külön megállapodás hiányában pedig a díjszabás tekintetében minden vasút a viszonylagos forgalomnál is a saját helyi díjszabását alkalmazni jogosult ... .__ ___ ___ .__ .__ ... — — 54. Midőn valamely áru egy fuvarlevéllel több egymáshoz csatlakozó vasút vonalán szállíttatik, a feladó nem szerződik külön a szállításban részes minden vasúttal, hanem csak egy fuvarozási szerződés létesül; s ezt a feladó azzal a vasúttal köti meg, mely tőle az árut a fuvarlevéllel átvette és a csatlakozó vasutak ebbe a szerződésbe lépnek be. A fuvarozási ügylet elbírálásánál tehát kizárólag azok a feltételek irányadók, melyeket a feladó a felvevő vasúttal megállapított és igy a dij összegére nézve irányadó a felvevő vasút által közzétett díjszabás vonatkozó tétele. Ha valamely közvetlen díjtétel engedélyezéséhez egy vasút hozzá nem járult, ebből csak az következik, hogy ezen vasút a maga helyi díjszabásának megfelelő összeget attól a vasúttól követelheti, mely ezen díjtételt díjszabásába felvette, de nem a fuvarozási ügyletet nem vele megkötő feladótól. (Budapesti kir. tábla.) ___ .__ — — — ___ 55. A kárnak a kiküldött kárbecslő részéről történt megállapítása tisztán a biztosító megbízottja egyoldalú cselekményeként jelentkezvén, ha a biztosított a kárbecslő megállapítását maga részéről is el nem fogadja, nincs a biztosított megfosztva attól, hogy kárának a kárbecslő felszámításától eltérő megállapítását a per során törvényszerű módon igényelhesse; a kárbecslési jegyzőkönyvnek a biztosított által minden észrevétel nélkül való aláírása, mely magában véve csak a becslés megtörténte tanúsításául szolgál, elismerésnek nyilván nem tekinthető ... ... ... 65. A kereskedelmi törvény 347. §-ának 3. bekezdésében meghatározott előfeltétel csak akkor forog fen, ha magában az áruban, különösen annak természeti minőségében fekvő tárgyilagos okok idézhetik elő annak romlását és a halasztás veszélylyel jár; a vevőnek pusztán személyes viszonyai azonban, s igy az a körülmény, hogy az áru a vevőnek raktárhelyiségében az egerek és patkányok pusztításának van kitéve, még nem jogosítják fel a vevőt arra, hogy az eladó rendelkezésére bocsátott árut ennek rovására eladhassa _ ... ... ... ... ... __. ... 84. Az árunak az eladó rendelkezésére bocsátása csupán a vételtől elálláshoz való jog érvényesithetésének képezi feltételét, a vételár leszállítása követelhetésének ellenben nem. — A vevő, ki az árut rendelkezésre bocsátotta, azt az eladó részére teljes egészében érintetlenül tartozik megőrizni, a rendelkezésre bocsátás tehát