Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

i88 megtérítését az alperesektől az ügyvédi megbízási viszony alapjára nem Követelheti ; minthogy azonban a felperes ugy keresetében r mint válasziratában azt állitotta, hogy alperesek a keresethez csatolt költségjegyzékben felszámított dijainak és kiadásainak a. megfizetésére magukat kötelezték, ez a kötelező ígéret pedig ezen alpereseknek marasztalására az esetben is jogos alapul szolgál, ha. a felperest a költségjegyzékben emiitett perek vitelére Írásbeli meghatalmazással meg sem bizták, ennélfogva ebben a perben az a döntő kérdés, váljon az i. és 2. rendű alperesek kötelezték-e magukat arra, hogy a felperesnek a szóban forgó perekben felmerülő ügyvédi dijait megfizetik. Az alperesek által megtagadott ennek a döntő ténykörülménynek a bizonyítására a felperes az alpereseket főesküvel kínálván meg, amit azok el is fogadtak, ezt a főesküt az alpereseknek megítélni s a per kimenetelét ennek le- vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. (1901 február 19. 532/901.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. = Hasonlóan döntenek a Dtár u. f. XXI. k. 5. sz. a. és XXXIII. k. 48. sz. a. közölt határozatok ; ellenkező a Dtár u. f. XXXVII. k. 87. sz. a. foglalt határozat. 106. Az ügyvéd ellen az ügyvédi rendtartás 44., 46. és 48. § okban felsorolt kötelességszegések valamelyike miatt emelt panasz folytán folyamatba tett vizsgálati ügyben az idézett tcz. 66. §-ának 2. bekezdése szerint egyedül a vizsgálat alapján hozott érdemleges határozat ellen van fokozatos felebbezésnek helye. (Kir. Curia.) — Az ügyvédi rendtartás 66. §-a alapján az abban meghatározott különleges eljárás az ügyvéd ellen csakis az ügyvédi meghatalmazási jogviszony esetében vehető igénybe. Nem keletkezik ügyvédi megbízási viszony, ha a megbízó az ügyvédre váltókat forgat, aki a váltók összegét saját nevében behajtja. (Budapesti kir. tábla.) (Curia 1902 november 26. 6046/901. sz. a.)