Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

J47 <ien esetben nagyobb értékre kieszközölni, nincs ok, miért tagadtassék meg ez a jog a kisebb értékű perköltségre vonatkozóan De amint a végrehajtás elkerülését, sőt a végrehajtást is a per főtárgyára, a nagyobb értékre nézve biztosithatja a vesztes fél az 1881 : LX. tcz. 41. és 42. §-aiban meghatározott eljárással, épp ugy biztosithatja azt a kisebb értékű perköltségre vonatkozóan is. Mindezeket tehát egybevetve ki kellett mondani, hogy ((rendes perekben olyan másodbiróilag helybenhagyott elsőbirósági itélet alapján, mely Ítéletben a felperes keresetével elutasittatott, és a perköltség megfizetésére köteleztetett, az alperes kérelmére, az 1881 : LIX. tcz. 48. §-a és az 1881. évi LX. tcz. 1. §-ának 6. pontja értelmében a végrehajtás elrendelendő.*) Debreczen, 1901 november 4. = Ugyanezen tárgyban 1. a kolozsvári kir. tábla 10. sz. döntvényét és a pozsonyi kir. táblának a határozattárba felvett 12. sz. határozatát. 80. A felmondási határidő eltelte előtt elbocsátott alkalmazott a neki a szolgálati szerződés értelmében nem díjazásként, hanem a szolgálat teljesítése érdekében tett utazásokkal kapcsolatos kiadásai (szállásdijak, élelmezési költségek stb.) megtérítéseként járó illetményeket a felmondási időre nem követelheti. (Budapesti kir. tábla 1901 szept. 12. II. G. 62/1901. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az 1884: XVII. tcz. 97. $-ának az a rendelkezése, mely szerint az iparos, ki segédét törvényes ok nélkül, a felmondás határidejének eltelte előtt elbocsátja, köteles neki kilépése előtt azon bért vagy egyéb illetményt, melyet a felmondási idő alatt élvezett volna, megadni, helyesen másként nem értelmezhető, mint ugy, hogy az alkalmazottnak kiadandó illetmény 10*