Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

J39 rész kielégítésének az a módja sem, hogy az a hagyatéki vagyon bizonyos részének természetben átadása utján teljesíttessék. 77A hagyatéki követelések biztosítása és behajtása körül felmerült költség hagyatéki terhet nem képez. A kötelesrész kiszámításánál a hagyatéki javaknak az örökség megnyíltakor létezett értéke az irányadó, következőleg az a körülmény, hogy a hagyatéki követeléseknek egy része behajthatlanná vagy behajthatása kétségessé vált, annak kimutatásának hiányában, hogy ez az állapot már az öröksék megnyíltakor is fenállott, tekintetbe nem vehető. (Curia 1901 június 11. 7545/900. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Mert 1. rendű alperes azt a kifogását, hogy felperes anyai örökségére már ez által kielégíttetett, a pernek ítélet alá bocsátása után a másodbiróság 3287/96. számú végzésével elrendelt s 1897 márczius 2-án, illetve 1898. évi márczius i-én megtartott jkvi tárgyaláson hozván fel, az mint elkésett tekintetbe nem vehető. Továbbá, mert a kir. ítélő táblának 50,067/86. számú végzésével az 1886. évi május 4-én megtartott hagyatéki tárgyaláson tett ajánlata folytán 1. rendű alperes a zárgondnoki teendőkkel azzal a feltétellel bízatott meg, hogy a zár alá vett kötvényeknek biztosítását, esetleg behajtását saját költségén fogja eszközölni. A hagyatéki követelések biztosítása és behajtása körül felmerült költség tehát, mely hagyatéki terhet különben sem képez, ilyenül csakis annyiban jöhet számításba, mennyiben azt felperes elfogadta. Végre, mert a kötelesrész kiszámításánál a hagyatéki javaknak az örökség megnyíltakor létezett értéke az irányadó, következőleg az a körülmény, hogy a hagyatéki követeléseknek egy része behajthatlanná vagy behajthatása kétségessé vált, annak kimutatásának hiányában, hogy ez az állapot már az örökség megnyíltakor is fenállott, tekintetbe szintén nem vehető.