Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

01 Indokok: Az eljárás során az nyert bizonyítást, hogy alperes számos pert és hatóság előtti eljárást folytatott, azokban önmaga által szerkesztett, zavart, értelmetlen és terjengős beadványokat nyújtott be, a törvény és okszerűség ellenére jogorvoslatokkal élt, melyek sikerre nem vezethetvén, a bíróságokat és hatóságokat részrehajlással vádolta, ellenségeinek tartotta s intézkedéseikben üldözést látott. Ezek alapján ugy az elsősorban meghallgatott szakértők, valamint a felülvéleményezés iránt megkeresett igazságügyi orvosi tanács is azt találták, hogy alperes perlekedési tébolyodottságban szenved. Minthogy azonban nemcsak a szakértői vélemény előterjesztése előtt kihallgatott tanuk vallomásából, hanem maguknak az alkalmazott szakértőknek leletéből s a véleményük kivétele után kihallgatott tanuk vallomásából is az tűnik ki, hogv alperes a kérdéseket jól fogja fel, az általános kérdésekre helyes, összefüggő választ ád s általában mindaddig, mig pereiről és a hatóságok előtti ügyeiről nem beszél, nála az elme rendellenes állapotának legkisebb jele sem mutatkozik ; minthogy továbbá az eljárás egész folyama alatt egyetlen olyan adat sem merült fel, mely akár társadalmi érintkezésben, akár vagyona kezelése körül alperesnek okszerűtlen, vagy éppen észellenes magatartását bizonyítaná, sőt inkább dr. K. A., S. G., M. P., M. F., M. G., K. F., A. J. és dr. M. J. tanuk vallomása szerint vagyonát okszerűen kezeli s M. J., M. F. és K. F. tanuk azt is bizonyítják, hogy örökhagyó vagyonát szerzeménynyel gyarapitá : nyilvánvaló, hogy alperes gondolkozásának ferdesége nem általános, hanem az csak a peres és hatóság előtti egyéb ügyekben nyilvánul. Az alperes gondolkozásának egyedül a peres ügyek körű! jelentkező az a ferdesége, mely abban is találhatja indokát, hogy alperes a szakértők megállapítása szerint ingerlékeny természetű, szemben azzal, hogy elméje más irányban rendellenességet fel nem tüntet, nem tekinthető olyan elmebetegségnek, mely az 1877 : XX. tcz. 27. §-ának a) pontja alá vonható lenne s alperes gondnokság alá helyezésére okul szolgálhatna. Ezekből az okokból felperes keresetével el volt utasítandó