Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

XXIII Lap nyitás egész anyagát ismertesse, hanem csak arra, hogy a közömbös ténykörülményeket mellőzhetve, azokat az okokat sorolja fel, amelyek meggyőződésének megalkotásánál irányadóul szolgáltak. ___ 24 30. A sommás eljárási törvény 17. §-ának az a rendelkezése, hogy a kijavítva beadott kereset ugy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva, a kézbesítésnek a kereset hibás volta miatti sikertelensége után kijavított keresetre alkalmazást nem nyerhet. (A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) ... — ... .... ___ ^3 32. Ámbár a sommás eljárási törvény 1. §-ának 2. pontja szerint az ingatlanok iránti perek csak 400 korona érték erejéig tartoznak sommás útra, de ha abból a szempontból, hogy a per tárgyának értéke a 400 koronát meghaladja, kellő időben pergátló kifogás nem tétetik, a sommás bíróság a magasabb értékű ingatlanra is illetékessé válik, és hivatalból nem köteles birói hatáskörét leszállítani azért, hogy a magasabb értékű ingatlan iránti per nem tartoznék sommás útra ... ... ... . .. .... ... ... ... ... -JLL 82 48, Az örökösödési ügyek nincsenek törvénynél fogva valamely ügybírósághoz utasítva, következésképp az ilynemű ügyekben a kir. járásbíróság is illetékes, ha alperes az értékhatár szempontjából a 27. §. 2. pontja értelmében az elsőbiróság előtti tárgyaláson pergátló kifogással nem élt ... ... .._ _. ... ... ... ... ... 77 62. Az 1877: XX. tcz. 28. §-ának e) pontja szerint a szabadságvesztésre itélt alperesnek jogában áll ügyeinek vitelére megbizottat nevezni, amiből következik, hogy a személyes védekezésben (1893: XVIII. tcz. 18. §.) helyzeténél fogva akadályozott ilyen alperes csak akkor idézhető perbe kirendelt gondnok utján, ha ügyének vitelére megbizottat nem nevezett. (Budapesti kir. tábla.) 97 63. Ha a kereseti követelés alapját nem a felek közt fenállott alkalmi egyesülési viszony, hanem a köztük az alkalmi egyesülésnek pár napi fenállása után megtörtént összeszámolás képezi, az ügy elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) ... ... ___ ... ... ... 98 65. Az elbirtoklás kérdésének megállapítása: jogkérdés ... — ... 102 87. A sommás eljárási törvény 85. és 91. §-aiban felsorolt kizárási esetek alá nem vonható az engedményezőnek az engedményezett követelés behajtása iránt támasztott perben, valamint a felperes részvénytársaság tisztviselőinek a társaság perében tanukként való kihallgatása és megesketése, az pedig, hogy az ily viszonyban álló tanuk vallomása mennyiben érdemel hitelt, és mennyiben fogadható el bizonyítékul, a sommás eljárási törvény 64. §-a szerint a bíróság mérlegelése alá tartozik, melynek eredménye felülvizsgálati kérelemmel sikeresen meg nem támadható... ... 151 113. Felperesnek, aki a felebbezési tárgyalás során kijelentette, hogy beéri alpereseknek a hagyaték erejéig való marasztalásával, utóbb alpereseknek saját személyükben, összes vagyonuk erejéig való