Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

xin annak a czélnak, melyre épült, meg nem felel. A kár tehát azzal, hogy a támfal czéljainak még nem felelővé vált, bekövetkezett; következésképp a kártérítésre irányzott kereset időelőtt inditottnak annál kevésbbé tekinthető, mivel az előbbi állapotba helyezés a kártérítési követeléssel azonos nem lévén, szabadságában áll felperesnek a kártérítés czimén őt megillető összegből a támfalat újból felépíteni anélkül, hogy erre egyszersmind kötelezve is lenne. Ha a kár mindkét íél cselekménye következtében állott elő, ugy azt a felek közösen tartoznak viselni, és ha az aránynak másként meghatározására adat nincs, ugy egyenlő részben terheli a feleket - — — — ~. — — —- —- —- — —1 -- 349 197. A jogtalan elbocsátás az alkalmazottnak teljes kártalanítására való kötelezettséget von maga után. Az elbocsátott alkalmazottra a szolgálatból jogtalanul történt elbocsáttatása által hárult kárnak egyenértékét a főnök által igénybe nem vett szolgálat értéke, vagyis az alkalmazottnak a szerződési időtartamra járó fizetés képezi. Az alkalmazott tehát ennek kiszolgáltatását főnökétől a szolgálati szerződés egész időtartamára mindaddig jogosan követelheti, amig az alkalmazottra a jogtalan elbocsátásból hárult vagyoni hátrány meg nem szűnik, jelesül amig a szerződésnek megfelelő díjazással másutt alkalmazást nem kap, vagy ily alkalmazást saját hibájából vissza nem utasít ... ___ ' ... _._ ... ... 353 CSALÁDI JOG. 8. A házasság felbontására a házassági tartozás teljesítésének következetes megtagadása alapján irányuló kereset legkésőbb az elhagyástól számítandó hat hónap alatt inditandó meg. Ha a nő a férj nősztebetetlenségéről még az együttélés idejében győződött meg, a házasság érvénytelenítése iránt a házassági törvény 57. §-ának e) pontja szerint attól a naptól, amelyen az állítólagos tévedést felismerte vagy legkésőbb az elhagyástól számitandó egy év alatt tartozik keresetet indítani :.. ... ... ... ... 19 9. Az osztrák bíróságok a házasságot érvénytelennek mondották ki. Minthogy azonban a házasfelekről később kiderült, hogy magyar honosok, a nő a házasság érvénytelensége iránt a magyar bíróság előtt uj keresetet indított. Kimondatott, hogy noha a nő abból a körülményből, hogy a férj együttélésük alatt irányában a házastársi tartozást nem teljesítette, alaposan következtethette azt, hogy a férj a házastársi tartozás teljesítésére képtelen, de arról, hogy erre már a házasság kötésekor is és állandóan képtelen volt, csak akkor szerezhetett minden kétséget kizáró módon biztos tudomást, midőn ez a házasság érvénytelenítése iránt a bécsi cs. kir. orsz. törvényszék előtt folyamatba tett perben mindkét házasfélnek orvosszakértői ismételt megvizsgáltatása után első- és másodbirói-