Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

n6 A gazdagodás mértéke különben szakértők által megállapíttatván, az eljárási rendelet 16. §-ában szabályozott becslő eskünek alperes részére odaítélése is mellőzendőnek találtatott, annál is inkább, mert a maga részéről mi adatot sem terjesztett elő. Az A—D. alattiak meglévő példányainak elkobzása a törvény 21. §-a alapján volt elrendelendő; e tekintetben az, hogy ilyenek tényleg találhatók lesznek-e, vagy sem, döntő nem lehet, de alperes az észrevételekhez A. alatt csatolt hirdetés szerint ilyeneket tényleg ma is forgalomba hoz, egyúttal az elkobzásnak már a kir. törvényszék Ítélete alapján foganatosítása iránt az eljárást szabályozó 1884. évi 1686. sz. igazságügyminiszteri rendelet 18. §-a értelmében kellett intézkedni. A kamatok a kereset beadásától számitandólag, mint késedelmi kamatok voltak megítélendők. A perköltségek a per körülményei és különösen alperes jóhiszeműségére figyelemmel találtattak megszüntetendőknek. (1900 január 25. 32982/99. sz.) A budapesti kir. tábla: Felperest egész keresetével elutasította. (1900 november 27. 2672/900. sz.) A m. kir. Curia: A bitorlás megállapítása és a kárösszeg megítélése kérdésében a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az. elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. A pénzbüntetés kérdésében mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik s alperes végrehajtás terhével 15 nap alatt leteendő 100 kor. pénzbüntetéssel, illetve ennek be nem hajthatása esetén 5 napi fogházbüntetéssel büntettetik, ugy 1200 kor. perköltség fizetésére köteleztetik. Indokok: A bitorlásnak és a kártérítési kötelezettségnek megállapítására és alperesnek 2800 kor. erejéig marasztalására nézve az elsőbiróság Ítélete indokaiból hagyatott helyben. Egyebekben mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni és fenti módon határozni kellett, még pedig a pénzbüntetésre azért, mert alperes a budapesti egyetemen divó arra a szokásra és gyakorlatra, mely szerint az engedélyt nyert hallgatók ennek alapján a közzétételt korlátlanul eszközölték, az elsőbiróság indokolása alapján hatályosan nem hivatkozhatik, de másrészt alperesnek az a védekezése illetve állítása, hogy Ny. J. és M. J. egyszersmindenkorra adtak engedélyt a jegyzetek kiadására, megczáfoltatik Ny. tanúnak fele-