Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

111 vallomásával mindenben megegyezik, esküvel való bizonyításnak szüksége tehát nem merült fel, mert a tanuk vallomásával szemben az eskü szövegébe felvett «szokott módon» kitétel annak bizonyítására nem alkalmas, hogy felperes, ha ezen kifejezést használja is, ez alatt az egyszersmindenkori engedélyt állítólag megállapító egyetemi szokásra vonatkozást értette volna. Elbírálás tárgyát képezi ezek után, hogy az ily alakban adott engedély magában foglal-e felperes részéről átruházást quo ad jus, minden fentartás nélkül, vagy történt-e átruházás «quo ad exercitium» és mily terjedelemben. A kir. törvényszék mindkét tekintetben szem előtt tartva az engedélynek ingyenességét, czélját az engedélyt nyertekkel szemben, valamint czélját az oktatás körül, azon kétrendbeli czél korlátaiban találta fel az engedély korlátait is, és ezen alapon találta az engedély tartalmát megállapitandónak. Felperes szempontjából az engedélyadásnál ugyanis csak hallgatóinak anyagi segélyezése, másrészről az oktatás érdekei lehettek döntők, s mig az ingyenesség magában véve már a legszorosabb értelmezést indokolja, kétségtelen az is, hogy az engedély ingyen Ny. és M.-nek csakis mint hallgatóknak, a tanár és hallgatói közötti viszonyból kifolyólag ezzel szoros kapcsolatban és ennek tartamára adatott és csak azon előadásokra vonatkozólag, melyeket a nevezettek hallgattak és jegyeztek. Az oktatás érdekében és czéljából pedig ezen előadások ismét csak azok részére voltak közzétehetők, kik ezeket hallgatták, vagy akiknek a vizsgára készülés szempontjából ezen előadásokra lehetett szük ségük. De világosan megjelöli az oktatási czél szempontjából fentebb vont korlátozást azon alperesi, a koczkázat helyes megosztására vonatkozó üzleti expediens is, mely szerint az előadások egyszerre csak annyi példányban többszöröztetnek, amennyinek kelendősége biztositottnak mutatkozik. Ezen koczkázat szempontjából, az alperes által felhozott egyéb körülményeken felül pedig, kétségtelenül figyelembe jön azon eshetőség is, hogy az előadások tartalmában netán beállható változások folytán, csakis a szükséghez képest «javított és bővített» jegyzeteknek lenne kelendősége.