Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

40 lése alatt pedig a következett véletlen esemény által előidézett sérülés észlelése értendő. Ad d). L. F. és P. M. tanuknak közvetlen tapasztalásból meritett hit alatt tett vallomásával igazolva van, hogy néh. F. A. a székre, melyről előbb felkelt, vissza akarván ülni, a földre esett és az ott fekvő balta-mintákon testének hátsó részét megütötte és azonnal fájdalmakat érzett, melyek utóbb enyhültek. A baleset megtörténte tehát bizonyítva van. A baleset és a halál bekövetkezése közti okozati összefüggés kutatásánál dr. M. A. tanú vallomása biztos támpontot nem szolgáltat, mert nevezett a biztosítottat kezelte ugyan, de annak felbonczolásánál jelen nem volt és így az általa eszközölt megállapítások nélkülözik azt a bizonyosságot, melyet csupán a kórboncztani adatok alapján megállapított tények nyújtanak. A bonczolást teljesített orvosok a bonczjegyzőkönyv 14. pontja szerint a negyedik hátgermcz-csigolyán egy a mutató ujj első perczét befogadó, roncsolt szélű, csonttörmelékeket feltüntető folytonossághiányt s a gerinczvelő kemény burkán, különösen a beteg résznek megfelelőleg megvastagodást észleltek és ezen észlelés alapján a kórismét a negyedik háti gerincz-csigolya testének szuvasodásában (caries corporis spcndyli quarti) és a gerinczvelő kemény burkának idült lobjában (pachymeningitis vertebralis). állapították meg ; és minthogy a negyedik hátgerincz csigolyatest részbeni elroncsolódásának alkati alapon való magyarázatára a többi kiegészítő tünetek hiányoznak (a görvély-, gümő- vagy bujakórnak tünetei), nem térhettek ki annak felvételétől, hogy a baleset «a gerinczoszlopnak oly rázkódtatását, s ennélfogva a csontnak oly táplálkozási zavarát hozta létre, melynélfogva az eddig talán lappangó s csak ezen véletlen baleset által érvényre juttatott kóros vérvegy (discrasia) folytán a csigolyában, mint ezúttal valószínűleg csekélyebb ellentálással bíró helyen (locus minoris resistentiae) a jelzett betegség felléphetett)). A közvetlen halál okot a bonczoló orvosok a csigolya és gerinczvelő betegségéből származó evvérüségben (septicaemia) és az általános kimerülésben (inanitio) találták, kijelentették azonban, hogy a vélemény azon pontjának, mely szerint a csigolyatest elroncsolódásának alkati alapon való magyarázatára hiányoznak