Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

3« utasítani kellett, hogy e tekintetben és a perköltségre nézve határozzon. — Lásd a Dtár u. f. XXI. k. n. sz. a. közölt határozatot, amely kimondja, hogy abban az esetben is, ha a végrendelkező a végrendelet nyelvét nem ismeri, elegendő, ha két irni-olvasni tudó tanú ismeri az okirat nyelvét. 19. Midőn a biztositó társaság a biztositott felbonczolását kivánta és ekként a tényállás kideritésére szolgáló adatokat gyűjtött, melyek esetleg védekezését támogathatták: ezzel a kötvényfeltételeken alapuló jogát gyakorolta, de nem mondott le arról, hogy a szerződés érvényét vagy kötelező voltát megtámadhassa. A kereskedelmi törvény 503. §-a értelmében az esemény, melyre a biztosítás köttetett, késedelem nélkül bejelentendő ugyan, mihelyt bekövetkezik, de a bejelentés elmulasztása a biztositási összeghez való igény elvesztését nem vonja maga után. A bejelentés elmulasztása esetére ezen igény elvesztését tartalmazó kikötésnek tehát az idézett törvény 507. §-a szerint joghatálya nincs. Külső erőszaknak káros behatása az emberi szervezetre balesetnek tekintendő, ha a sérült személy akarata nélkül és hibáján kivül történt. Baleset forog fen akkor is, ha a biztositott testalkata akár veleszületett gyengeségénél fogva, akár kóros elváltozás, betegség, vagy az előrehaladott kor következtében csak csekély ellenállást képes kifejteni, ugy hogy nála végzetessé válik az oly sérülés, mely teljesen ép és egészséges embernél muló bajt, vagy éppen semmi bántalmat sem idéz elő. Ha a szemle tárgya a bíróságnál elvesz, ez nem vezethet arra, hogy felperesek állítása, melyet ők bizonyítani tartoznak, de most már az alperes vétkességére vissza nem vezethető okokból nem bizonyíthatnak: valónak elfogadtassák.