Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)
32 csonkitás folytán előállott csonkaság és munkaképesség teteme csökkenésében s annak a felperes jövő megélhetésére kiható jelentőségében találja. A kártérítés mérvének megállapításánál a joggyakorlat volt irányadó, mely szerint felperesnek teljes kára megtérítést kell,, hogy nyerjen. Ehhez képest a B) alatti számla alapján a következő összegek ítéltettek meg : Első sorban a 9. tételszám alatt felszámított 10,000 frtnyi összegnek fele része ítéltetik meg egyszersroindenkovra a testcsonkítás s illetve a jobb alsó lábszár hiányának elviseléseért, melyet felperes ellenszolgáltatás nélkül tűrni nem köteles annál kevésbé, mert az a társadalmi érintkezésben akadályozólag hat s az egész egyéni életmódban jelentékeny és pedig hátrányosan jelentékeny változást idéz elő. Megítéltettek az 5., 7. és 8. tételben felszámolt tényleges kiadások 375 írttal, mert azok szükségessége kétségbe nem vonható s a mellett a 7. és 8. alattiak számlával igazolvák, az 5. tétel alatti pedig napi 10 frttal véve eléggé mérsékelt, de szükséges, is, mert a műláb elkészítésénél felperesnek személyesen jelen kellett lenni. A 10. alatt felszámolt jövedelemcsökkenés évi 800 frttal szintén megítéltetett, a baleset napjától számított 10 egymásutáni évre, de csak felperes életben léte esetén és negyedévenkinti előleges részletekben. Mert a 800 frtnyi jövedelemtöbblet jogosultságát L. A. tanú vallomása igazolta, oda nyilatkozván, hogy felperest, mint a L. czég alkalmazottját utazónak tette volna meg, ha baleset folytán szabad járási képességét el nem vesztette volna, ezen alkalmaztatásban pedig évi kereseti többlete 800 frtot legalább is elér. Ezen kereseti többlet azonban tőkésíthető nem volt, mert azt felperesnek időről-időre kellett volna újra megszereznie és a mennyiben időközben elhal, a további többletektől elesik. A tiz évi időszak felvétetett, mert felperes baleset idején a keresetlevél szerint 30 éves volt, ily korban pedig 10 évi életkori átlag jogosultan vélelmezhető. Tekintve pedig, hogy 1892 október 28-án,. vagyis a baleset megtörténte óta 6 év és 3 negyedév tellett el,