Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

XIX öröklési jogát csak abban az esetben érvényesítheti, ha keresetét mindazok ellen megindítja, akik ellen perre utasíttatott.- — -- 253 140 Az 1876. évi XVI. tcz. 15. §-a nem foglal ugyan magában olyan rendelkezést, melynél fogva a szóbeli végrendelet alakszerűségei tekintetében bizonyos sorrend volna megtartandó, azt azonban határozottan előszabja, hogy a végrendelkező kijelentse, miként nyilatkozatát szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. Örökhagyónak azon nyilatkozata, hogy gyermekeivel akar valami rendet csinálni, nem felel meg a fentebb idézett törvényszakasz által a szóbeli végrendelkezésnél határozottan előszabott említett alaki kelléknek. ... ... ... — — — — — — — — — 261 141. Az okiratot az örökhagyó saját maga által szerkesztettnek és írtnak kijelentvén, ezzel kijelentettnek tekintendő az is, hogy az okiraion levő névírást szintén ő tette. Ha a végrendelkezés helye és időpontja a végrendeleten a végrendelkező aláírása előtt kitéve nincs, de a tanuk aláírásának helye és időpontja az okiraton helységnév szerint és naptárilag megjelölve van, ugyanezen hely és időpont tekintendő a végrendelkezés helyének és időpontjának--- 262 .142. Minthogy a végrendeleti tanuk a végrendeletre vezetett záradék aláírása alkalmával azt, hogy az okirat az örökhagyó végrendeletét tartalmazza, másból, mint az örökhagyó kijelentéséből nem tudhatták, a záradéknak az a kitétele: «... jelen végrendeletét sajátkezüleg irta és aláirta», egymagában is bizonyítja, hogy az örökhagyó az ő együttes jelenlétükben kijelentette, miképp az okirat az ő végrendeletét tartalmazza. — Arra nézve, hogy az, amit a végrendeleti tanuk a végrendeleten bizonyítottak, valótlan, pusztán maguknak a végrendeleti tanuknak a vallomásait elegendő bizonyítékul elfogadni nem lehet ___ ___ . . _ ... __. — — 264 167 Az örököst az örökség haszna az örökhagyó halála napjától kezdve illeti s ezen jogszabályra az a körülmény, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyont egy harmadik személy jó- vagy rosszhiszeműen tartotta-e birtokában, semmi befolyással nincs. — Abból a jogszabályból, hogy szerzeményt az a vagyon tesz, ami az ági érték és a hagyatéki teher levonása után megmarad, önként következik, hogy a hagyatéki teher első sorban a szerzett vagyonból elégítendő ki, s csak ami ebből ki nem telik, az fedezendő az ági vagyonból— ... -. — L-l — — 3OI 183. Ámbár jogszabály az, hogy a hagyományért az örökösök rendszerint csak örökségük arányában felelnek, de oly esetben, amikor az egész hagyatéki vagyont átvevő örökösök a többi örökösök vagy hagyományosok készpénzzel való kielégítését egyezségileg feltétlenül és anélkül vállalják el, hogy kötelezettségüket az átvett örökségi vagyon értékére szorítanák, akkor az a kötelezettség az öröklött vagyont átvevő örökösök jutalékára való tekintet nélkül, ezek bármely vagyonából teljesítendő — ... — ... ___ 325