Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)
ióo mely szerződésellenes cselekménynek jövőben elkövetésére vonatkozó kijelentés sem valamely tételes törvénynél, sem az állandóan követett birói gyakorlatnál fogva a bérbeadót nem jogosítja fel arra, hogy az alapon a bérleti szerződést egyoldalúan megszüntethesse ; következésképpen a jelen perben nem ügydöntő az, hogy V. A. az illető szóbeli kijelentést tette és igy ez iránt a bizonyítási eljárást és ténymegállapítást a felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül mellőzhette. Egyebekben a felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz lényegileg alapos. A felebbezési bíróság ugyanis a felperes részéről B., C, D. es az alperes részéről 3 NB. alatt csatolt okiratokat alakilag és tartalmilag valóknak elfogadta. A B. a. szerződés 5. pontja szerint alperes köteles a bérleti idő alatt a bérleményt és leltárt felperes által alkalmazott, azonban a bérleti idő alatt alperes által fizetendő B. Gy., esetleg felperes által megjelölt más egyén által kezeltetni és alperes nincs jogosítva a nevezett vagy esetleg utóbb megjelölt egyént a bérleményen levő leltár mikénti kezelésében és biztosítási intézkedéseiben akadályozni ; ha azonban alperes mindezek ellenére B. Gy.-t, vagy felperes által utóbb megjelölt egyént nem alkalmazná vagy a bérlemény területéről elmozdítani kívánná, köteles az alperes az illető eltávozása előtt a leltári tárgyak biztosítására felperes részére jo,ooo frt óvadékot letenni ; továbbá ama szerződés 11. pontja szerint kitejezetten kiköttetett, hogy felperes az esetre is, ha alperes ama 5. pont feltételének eleget nem tenne a szerződést azonnal megszűntnek tekintheti. A B. alatti szerződés idézett 5. pontjából nyilvánvaló, hogy B. Gy. a felperesnek volt fizetés kötelezése mellett alkalmazottja, hogy tehát e fizetés iránt felperes vagyonilag felelős ; de ama szerződés idézett 5. pontjából az is nyilvánvaló, hogy B. Gy. egyenesen a felperes érdekében, nevezetesen a bérlemény állagának felperes érdekében megóvása czéljából volt az illető kezelésre alkalmazandó ; következésképpen egyrészről téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az, hogy a nevezett kapja-e a fizetését alperestől vagy nem, csupán a nevezett és alperes közötti kérdés tárgya, ellenben a felperesre nem tartozik, másrész-