Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

I46 8i. sz. a. hozott ítéletével bizonyítva van, hogy a házasfelek ha­tározatlan időre ágytól és asztaltól el választattak. Ennek az íté­letnek az akkor fenállott jogszabályok szerint az volt a hatálya, hogv a házastársak között a házastársi életközösség törvényszerü­leg megszüntettetett, melyre a házasság tartama alatt született gyermekek nemzésére vonatkozó vélelem szükségképpen alapí­tandó. A korábbi jogszabályok uralma alatt keletkezett szentszéki ítéleteknek ezt a jogi hatálvát az 1894 : XXX. tcz. meg nem szüntette, sőt annak 141. §-a külön rendelkezett az iránt, hogy az ily ítéletek esetleg bontó ítéletté is átváltoztathatok, a 2. r. alperes részéről tehát az volt volna bizonyítandó, hogy a házas­felek az egyházi bíróság ítéletének keletkezése után s illetve a vitás származású gyermek fogamzási időszakában az életközösséget tényleg visszaállították, avagy hogy egymással a gyermek nem­zésére következtethető módon érintkeztek. Minthogy azonban a per során ez a körülmény még való­színűvé sem tétetett, sőt az elsőbiróság részéről előterjesztett ada­tokból az tűnik ki, hogy a felek egymással egyáltalán nem érint­keztek, magában véve az a körülmény pedig, hogy a házassági kötelék fel nem bontatott és hogy az anya időnkint a felperessel egy községben tartózkodott, a származás törvénytelenségének meg­állapítását lei nem zárja, a kiskorú érdekeire pedig az nem sérel­mes, hogy a pernek kimenetele a felperes részére itélt s általa nem kifogásolt póteskütől tétetett függővé : a másodbiróság íté­letét a kereset főtárgvára nézve ezekből az okokból helyben­hagvni kellett. = Lásd a Dtár III. f. IX. k. 60. sz. a. közölt határozatot, melylyel az ágy és asztaltól való elválasztás idején fogant gyer­mek a tanuknak a különélést és a nő ellenszenvét igazoló vallo­mása alapján mondatott ki törvénytelennek. L. még a Tervezet 187. §-ának 2. bekezdését, mely szerint a törvényesség vélelme az ágytól és asztaltól való elválás után fogant gyermekre nézve nem áll, ha csak az életközösség időközben vissza nem állíttatott, vagy egyéb körülményből nem következtethető, hogy a fogantatás időszakában a házastársak egymással közösültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom