Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

136 megsemmisültnek jelentett be, továbbá, hogy felperes nem tagadta, alperesnek azt az állítását, hogy E. M., csakhogy kárát minél nagyobb összeggel számithassa fel, többet a biztosított tárgyak közül maga égetett el, többet összetört és megrongált, ezen körül­mények még inkább megkövetelik, hogy felperes alperes tagadása ellenében bizonyítsa be, hogy minő és mennyi tárgy égett el ? Ezt azonban felperes bizonyítani meg sem kísérelte, hanem utalt alperes kiküldöttjének kárfelvételére s ennek alapján keresetében már csak iooo frt kár megtéritését követeli. Tekintve azonban, hogy felperes semmivel sem igazolta, hogy a 3. V. a. kiállító kár­becslőt alperes a kárnak őt kötelező hatálylyal való megállapítá­sára felhatalmazta, vagy hogy alperes igazgatósága a kárfelvételt felülvizsgálván, helybenhagyta volna, ezen 3. 7. alattit tekintettel még azon ellentétekre is, amelyek alperes kimutatása szerint a között és a 7., 9., 11., 13., 14. 7. alattiak közt fenforognak, bizonyitékul elfogadni nem lehetett. Ily körülmények között, midőn a kárkövetelés alapja, vagyis hogy milyen és mennyi tárgy égett el és igy a kár valódisága bizonyitatlan maradt, a perrend­tartás 237. §-ban szabályozott becslőesküt megítélni nem lehetett. Minek folytán felperest keresetével el kellett utasítani. (1898. évi október 18. 98144/98. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság ítéletét azzal a részbeni változtatással, hogy az alperes javára megállapított per­költséget nem a felperes ügygondnok, hanem P. K. végrehajtató köteles megfizetni, helybenhagyja a benne felhozott indokok alapján s azért, mert a kereset a végrehajtást szenvedett és bizto­sított E. M.-t állítólag megillető követelés érvényesítésére irányul­ván, a bizonyítás terhe éppúgy és olyan mértékben hárult a fel­peresre, mintha a követelés érvényesítése iránt maga az állítólagos jogosult E. M. saját személyében állott volna perbe, továbbá mert a nem kifogásolt 2. 7. a. kötvényen előforduló biztosítási általá­nos feltételek 12. §-ából nyilvánvaló, hogy a társasági kiküldött által eszközölt kárfelvétel eredménye a társaságra nézve csakis az ennek igazgatósága részéről bekövetkezett helybenhagyás által válik kötelezővé és mert nem forognak fen oly körülmények, melyek felperes teljes pervesztessége mellet a perköltség kölcsönös megszüntetését indokolhatnák. Tekintve azonban, hogy az 1884 :

Next

/
Oldalképek
Tartalom