Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

ioó tekintessék fenállónak. Az adós nemcsak az eredetileg kölcsönvett tőkét, hanem egyúttal annak mindazokat a járulékait is köteles a kezesnek megtériteni, amit az helyette a hitelező kezeihez tényleg kifizetett, ha a fizetett összeg a hitelezőt jogosan megillete. (Curia 1900 október 23. G. 366/1900. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság következő Ítéletet hozott: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alperes panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy alperest az A. a. engedményt tartalmazó okirat alapján a fizetésre kötelezte, jóllehet a fizetés az egyetemleges kötelezettek egyike által teljesittetvén, a kiegyenlített követelés engedmény tárgyát nem képezhette, felperes pedig keresetét nem az alperes helyett teljesített fizetésből származtatja,, hanem a jogilag hatálytalan engedményre alapítja. Ez a panasz nem bír megállható alappal. Téves ugyan a felebbezési bíróságnak az a felfogása, hogy az egyik egyetemleges kötelezett által teljesített fizetés alapján a hitelező a követelést az általa bírt jogokkal a fizetést teljesítőre átruházhatná, mert az egyetemlegesen kötelezettek egyike által teljesített fizetésnél magára a visszkereseti jogra és annak mérvére döntő az a jogviszony, mely az egyetemlegesen kötelezettek között fen forog, miből jogszerűen az következik, hogy a hitelező a követelést nem ruházhatja át a fizetést teljesítő egyetemleges kötelezettre, oly joghatálylyal, hogy az a többi egyetemleges kötelezett ellenében ezeknek a hitelezővel szemben fenállott eredeti kötelmi viszonya alapján tekintessék fenállónak (hasonló értelemben döntött a kir. Curia I. G. 495/898. sz. a.) mindamellett helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperest a keresetbe vett követelés megfizetésére kötelezte, mert a felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A. alatti okirat tartalma szerint felperes a hitelező összes követelését kiegyenlítette, a teljesített fizetés tényéből pedig felperes részére az a jog származott, hogy mindazt, amit a perbevont adós helyett és érdekében fizetett, attól viszkereseti jogánál fogva követelhette.