Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

37 önként megdől felperesnek az az érvelése, hogy a biztosíték czimén letett összeg bánatpénz jellegével bírhatna. Annálfogva helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése is, hogy felperes keresetének jogszerű alapja hiányzik a szerződő felek akaratából kötbér jellegével felruházott biztosíték visszakövetelésére. = L. a Dtár u. f. XXVI. k. 8. sz. a. közölt határozatot, amely szerint a saját erdei termékek feldolgozására és eladására alakult vállalat sem a kereskedelmi, sem az ipartörvény határozmányai alá nem tartozik. Arra nézve, hogy szerződés esetén elsősorban az abban foglalt megállapodások irányadók, l. a Dtár III. f. XV. k. 5. sz. a. közölt határozatot. Hogy a szerződési kötelezettségek biztosítására letett óvadéknak kötbér jellege szerződésileg kiköthető, 1. a Dtár III. f. XII. k. 28. sz. a. közölt esetet. V. ö. még a Dtár H. f. V. k. 1. sz. a. közölt határozattal. 10. Abból, hogy a kereskedelmi törvény 160. §-a szerint a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés és ennek közzététele előtt a részvénytársaság jogilag létezőnek nem tekintetik, nem következik az, hogy előbb a részvénytársaság javára és terhére ügyletek egyáltalában nem köthetők; hanem az ügyletek érvénye a részvénytársaságra nézve csak fel van függesztve addig, mig a részvénytársaság törvényszerűen létrejön és ezután az jogilag beáll azzal, hogy ama ügyleteket az immár törvényszerűen létrejött részvénytársaság kifejezetten vagy erre jogszerű következtetést eredményező tényével magáévá teszi. Aki valamely létesítendő részvénytársaság terhére kölcsönt vesz fel, az személyesen csak akkor és annyiban felelős, ha és amennyiben a részvénytársaság törvényszerűen létre nem jött, avagy a törvényszerű létesülés mellett a kölcsönösszeg nem a részvénytársaság érdekében használtatott fel. Ha az alakuló közgyűlés az alapitóknak ténykedését