Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

29 meg, nevezetesen alperes azért, mert ő felperes javára 500 frt közbenjárási dijnak visszafizetésére köteleztetett, a felperes pedig azért, mert ő felperes javára a Fejős István ellen kieszközölt zálogjogi bekebelezés költségében kár czimén el nem marasztaltatott. Sem alperesnek, sem felperesnek panasza nem bir megállható alappal. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint ugyanis alperes azt az 500 frtot, mit tőle felperes jelenleg visszakövetel, a felperestől közbenjárási dij czimén vette fel ama ügylet után, amit felperes nevében Hoffmann Gusztáv vevő Fejős Istvánnal kötött. A közbenjárási dij fizetése iránt szerződő felek a közbenjárónak tevékenységi körét szerződésileg szabályozhatják ugyan, azonban a közbenjárási dij követeléséhez az szükséges, hogy az az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozik, ha nem is a közbenjárónak minden irányban állandó tevékenységével, de valóban létrejöjjön és pedig ugy, hogy azt az ügyletet az, aki a közbenjárási dijat szerződésileg lekötötte, a létesült ügylet módozatainál fogva minden esetre a maga javára valóban érvényesíthesse is; szükséges pedig ez a kereskedelmi törvény 534. és 546. §-ainak hasonló kérdésben kifejezett rendelkezései szerint és azért, mert a közbenjárási dijak lekötése kétoldalú szerződés és vagyoni előnyben részesítésre vonatkozó igéret, és igy annak a dijnak ellenértékének és a dolog természeténél fogva vagyoni ellenértékének kell lenni ; ez pedig csak az a vagyoni előny lehet, ami arra, aki a közbenjárási diját szerződésileg lekötötte, esetleg azáltal háramolhat, hogy az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozott, valóban létrejővén, ezt az ügyletet ennek módozatainál fogva a maga javára minden esetre valóban érvényesítheti. Ezek szerint az alperes javára felperes részéről kikötött 500 frt közbenjárási dij érvényesítésére nem bir befolyással az, hogy alperesnek tevékenységi köre a megállapodáshoz képest csupán a vevő keresésére irányult, és helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi érvelése, hogy alperest az a közbenjárási dij csak akkor illeti meg, ha a vonatkozó ügylet megköttetett vagy a feltételesen kötött ügylet feltétlenné vált. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a