Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

XXII Lap Csődtörvény. 15. A megtámadási jog a hat havi elévülési idő eltelte után kifogás utján sem érvényesíthető. E határidő kezdete arra a napra esik, amelyen a csődtömeg a megtámadott jogügyletről tudomást szer­zett, e nap pedig egyéb megállapítás hiányában mindenesetre a a felszámolási határnappal összeesik .... ... ... ... ___ 87 34. A csődtörvény 37. §-ában szabályozott hat havi elévülési időbe • a csődnyitás napja be nem számitható és a hat havi idő naptár szerint, vagyis az illető naptári naptól a megfelelő naptári napig számítandó, vagyis ha május 14-én nyittatott meg a csőd, ugy a kereseti jog november 14-én még el nem évült ... __. ... 95. 62. A végrehajtási jogcselekvény hatályának terjedelme a csődjogi megtámadás szempontjából azon hely törvényei szerint bírálandó el, hol a végrehajtási jogcselekvény teljesíttetett .__ ... ___ ... 155. 119. A csődöt kérő hitelező által a csődtörvény 87. §-a értelmében az eljárási költségek viselésére letett összeg nemcsak a készkiadások fedezésére való, hanem a csődtörvénynek idézett szakaszából következik, hogy a birói megállapítás alapján előre letett ilyen összeg a készkiadásokon kivül mindazon eljárási és egyéb költsé­gek fedezésére is szolgál, melyek a csődben rendszerint felmerül­nek és tömeghiány miatt más módon kielégítést nem nyerhet­nek ; az pedig, hogy a csődeljárási költségek közé a tömeggond­noki dijak is tartoznak, a csődtörvény 49., 50. és 142. §-ai rendel­kezéseinek egybevetéséből nyilván kitűnik ... ... ... ___ 277 ;28. Midőn a csődnyitást kérő panaszos a csődeljárási költség fedezésére szükségesnek talált előleg letételére már vett igénybe halasztást, a további halasztásnak hely nem adatott és a törvényszék érdem­leges határozat hozatalára utasíttatott, mert hosszabb időre terjedő ismételt halasztás engedélyezését a csődnyitási kérvény gyors érdemi elintézését követelő csődtörvény 84. §-ának rendelkezése kizárja --. ... --- — -— ... ... —- — ... — ... ... 296­129. A m. kir. Curiának állandó gyakorlata szerint a budapesti és pest­vidéki törvényszék területén lakó kereskedők ellen a csőd elren­delése és a csődeljárás folytatása csak akkor tartozik a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe, ha az illető kereskedőczég be van jegyezve _ __ ... ... ... ... 298 130. Mivel kereskedelmi csőd csak bejegyzett kereskedők és kereske­delmi társaságok ellen rendelhető, be nem jegyzett kereskedő ellen csőd elrendelésére a budapesti kereskedelmi és váltótörvény­szék nem illetékes ... __. ... ... ... __. ... .... ... 29S 140. Az a kérdés, hogy az örökhagyó által aláirt, de az ő halála után keltezett váltóból anyagi jogi tekintetben az örökösökre háramlik-e kötelezettség vagy nem, a csődnyitás iránti perenkivüli uton nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom