Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

225 jegy, úgyszintén az S. A. czégtől az angol bank által bevont 7 drb 20 fontos bankjegy azonos-e a felperes által alperestől vásárolt angol bankjegyekkel. A kir. törvényszék a bizonyitás eredményének szorgos mérlegelése alapján a bankjegyek azonosságát bizonyítottnak tekintette. Mert valamennyi tanú vallomásából kitűnik, de alperes nem is vonta kétségbe, hogy felperes 1897 február 6-án adta el a szóban forgó bankjegyeket G. J.-nek a S. A. czég alkalmazottjának. Az 7. a. hitelesített könyvkivonat, továbbá K. J. stb. tanuk vallomása szerint aznap reggel és a megelőző nap estéjén felperesnél a külföldi értékek pénztárában nem volt 8 drb 20 fontos bankjegy, hanem csak 19 font 4 schilling és 6I/3 pencze értékű angol pénz ; K. S. stb. tanuk vallomásai pedig azt bizonyítják, hogy Cz. S., K. S. utasítására a F. J. által adott pénzen több mint 2000 frt értékű angol bankjegyet vásárolt a pesti magyar kereskedelmi banknál, a bankjegyeket K. S.-nek átadta, ez a számlákkal együtt egyik segédpénztárnoka által F. J.-nak adatta őket, ki is a bankjegyeket G. I-nek kiadta. G. I. tanú bit alatt vallja, hogy ez alkalommal máshonnan, mint felperestől nem vásárolt a S. A. czég részére angol bankjegyeket. S. A. tanú hit alatti vallomása bizonyítja azt, hogy ő angolországi útjára csakis a felperestől vásárolt angol pénzt vitte magával és hogy abból dr. D. F. ügyvédnek is átadott egy 20 fontos bankjegyet ; továbbá, hogy londoni alkalmazottja által a nála levő angol pénzt a Credit Lyonnaishoz küldte, mely 7 drb 20 fontos bankjegyről az angol bank által kiállított B. és C. a. memorandumokat adta vissza. Dr. D. F. tanú pedig a D. a. becsatolt bankjegynek a S. A.-tói átvett és a Deutsche Bank pénztárosa által hamisnak felismert bankjegygyei való azonosságát bizonyítja. Ily körülmények közt, habár az alperestől vásárolt bankjegyek száma a vásárláskor fel nem jegyeztetett, azoknak azonosságát igazoltnak kellett tekinteni, mert a tanúvallomásokból kitünőleg a felperesnek és a S. A. czégnek más angol pénze, mint az alperestől beszerzett, a kérdéses alkalommal nem volt és mert alperes nem is állította, hogy azon egyének valamelyike, kiknek kezében a bankjegyek megfordulnak, azokat bűnös uton hamiDöntvénytár, harmadik folyam. XVIII. 15