Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

213 87. A kereskedelmi törvény 377., 381. §-ai rendelkezéséből kitűnik, hogy a bizományos ugy az eladótól, mint a vevőtől igényelhet bizományi dijat, ha mind a kettőnek a megbízásából járt el. (1900 május 10. 160. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alperes a felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadja meg ; azonban eziránt alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott panasza nem bir raegállható alappal. A kereskedelmi törvény 377. §-a ugyanis nem tesz különbséget a megbízás tárgya, nevezetesen a vételi és eladási bizomány között, arra vonatkozóan, hogy a bizományos az ügylet után bizományi dijat követelhet, hanem kötelezőleg rendeli azt, hogy a bizományosnak az ügylet után bizományi dij jár, ebből és a kereskedelmi törvény 381. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a bizományos bizonyos esetekben a megszerzendő árukat eladóként maga szolgáltathatja, a bizományként átvett árut pedig vevőként maga megtarthatja, és mégis ilyen esetben a bizományi dijat felszámíthatja, jogszerűen következik, hogy habár a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint alperes felperest sertéseknek bizományban megvételére bizta meg, és felperes az illető eladók részéről az illető sertéseknek bizományban eladására is meg volt bizva, s igy felperes az illető eladóktól is a bizományi dijat megkaphatta, felperes alperestől is a bizományi diját az ügylet után szintén követelheti. 88. A vádlott megszegte a gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása tárgyában fenálló hatósági szabályrendelet szerint megállapított kötelességeket az által, hogy a lóval hajtott járgány erőátvivő vastengelyét faboritékkal csupán csak azon a helyen fedte be, ahol