Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

XIX hogy a bizományos ugy az eladótól, mint a vevőtől igényelhet bizományi dijat, ha mind a kettőnek megbízásából járt el — „_ 213 96. A részvénytársaság közgyűlése az alapitóknak, vagy másoknak a részvényesekkel szemben a társaság vagyonából valamely az alapszabályokba fel nem vett különös előnyt valamennyi részvényesnek egyértelmű beleegyezése nélkül a társaságot kötelező hatálylyal nem biztosithat. — A részvénytársaság közgyűlése által az alaptőke felemelése alkalmából azoknak részére, akik a társaság alapításakor kibocsátott részvényeket jegyezték, biztosított az az előjog, hogy a kibocsátandó uj részvények jegyzésére csakis ők legyenek jogosítva, s ekként a társaság jelenlegi részvényesei közül azok, akik az alapításkor részvényeket nem jegyeztek, hanem részvényeiket később szerezték meg, az uj részvények jegyzésére csak arra az esetre és csak annyiban legyenek jogosítva, ha és amennyiben az első aláírók az uj részvényekel át nem veszik, az első aláíróknak a többi részvényessel szemben biztosított oly különös előnyt képez, mely a társaságra nézve csak ugy bírhatna kötelező erővel, ha az a társaság alapításkor annak tervezetébe és ennek alapján az alapszabályokba felvétetett volna. ___ __. 232 503. A biztosítási ügynök csak az írásbeli ajánlatoknak a biztosító társasághoz való eljuttatására, nem pedig a biztosítási szerződés feltételeinek a biztosító társaság nevében való megállapítására van feljogosítva. — Ebből folyólag és a keresk. törvény 468. §-ában foglalt intézkedés értelmében is a biztosítási ügyletek elbírálásánál csak azok a feltételek jöhetnek figyelembe, amelyek a biztosító társaság által elfogadott Írásbeli ajánlatban, illetőleg az ezen ajánlat alapján kiállított biztosítási kötvényben foglaltatnak, mig az ajánlattevő által a biztosítási ügynökkel szemben szóbelileg kikötött feltételeknek be nem következése a biztosítási szerződés érvényére befolyással nincsen. — Ha a biztositási díj a szerződés szerint évente fizetendő és a kötvény ellenében adott váltó is az egész évi dijról szól, ugy nem bír érvénynyel azon ezzel ellenkező, az ügynökkel létesített szóbeli megállapodás, hogy a díj fél- vagy negyedévi részletekben fizetendő ___ ___ „. .__ _.. ... 253 204. Ha az ajánlat és a kötvény évi díjfizetést köt ki, de a biztosított havi dijakat fizet és a biztosító a fizetéseket mint havi dijakat fogadja el, ugy a concludens tényekből következik, hogy a felek az ajánlatban és a kötvényben foglalt feltételektől közakarattal eltértek annyiban, hogy a dij nem évi, hanem hónapos visszatérő időszakokban fizetendő, minélfogva alkalmazandó a kereskedelmi törvény 505. §. 3. pontjának rendelkezése ___ — ___ ___ 255 E27. A keresk. törv. 48. §-ának rendelkezése a biztosított tárgyakban szenvedett kár megállapításának módját kifejezetten a felek megállapodására hagyván, érvényes a biztositási kötvény ama feltétele, mely szerint a szakbizottsági eljárás általi becslés állapíttatott meg b*