Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

102 39­A kir. Curiának az 1890. évi XXV. tcz. 13. §-a alapján hozott döntvényei. XI. szám. Kötelezhető-e az ügyvéd ügyfele helyett a perben fel­merült tanudijak és szakértői dijak előlegezésére ? (Vonatkozással egyfelől a budapesti kir. itélő tábla 6. számú és a győri kir. tábla itélő 9. számú, másfelől a kassai kir. itélő tábla 8. számú teljes­ülési döntvényeire.) Határozat. Amennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rendtartás 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos ösz­szegével megfelelő arányban áll, a tanuk és szakértők dijainak és kiadásainak előlegezésére a birói ügyviteli sza­bályok 261. §-a esetének kivitelével a fél ügyvéde is kö­telezhető. Indokok : Ügyvédi képviselet esetében a biróság rendszerint az ügyvéddel érintkezik, hozzá intézi az ügy lebonyolitása végett szükséges felhivásokat, és az ügy elvállalásának tényénél fogva joggal várhatja tőle azt, hogy mindazokról az eszközökről gon­doskodjék, melyek a folyamatba tett per mielőbbi befejezésének érdekében elkerülhetlenek. Az ügyvédi rendtartás 54. §-a kifejezetten feljogositja az ügyvédet arra, hogy a reá bizott ügyben felmerülő kiadásai fe­dezésére is megfelelő előleget követelhessen, s minthogy az ügy­véd tájékozva kell hogy legyen a per esélyei szerint szükséges bizonyitási eszközökre nézve, módjában áll felétől a bizonyitási eljárással felmerülő költség erejéig is előleget kívánni. Ezeknek a tekinteteknek felismerésére vezetendő vissza a kir. Curia fenállott semmitőszéki osztályának 1878. évi május 3-án hozott teljes-ülési határozata, a mely kimondotta azt, hogy a tanuk és szakértők járandóságainak előlegezésére a fél ügy­véde kötelezhető. E határozatnak megfelelően jártak el legtöbb esetben a. bíróságok, s az ez alapon kifejlett gyakorlattól eltérni elegendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom