Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

100 az útadó nem az ingatlan után vettetvén ki, közvetlenül azt nem. is terheli. (1881 : LX. tcz. 189. §.) (1899. évi 2348. sz. a.) A debreczeni kir. itélő tábla: A telekkönyvi hatóság végzését megváltoztatja és az útadót a kir. kincstár javára az előnyös tételek közé sorozza. Mert az útadó a kereskedelemügyi miniszter által 21802/1890. sz. a. kibocsátott rendelet kiegészítő részét képező C. alatti utasítás 26. §-a és az 1881. évi LX. tcz. 189. §-a értelmében előnyösen sorozandó adót képez. (1900 február 28. 362. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése megváltoztattatni és az elsőbiróság végzése hagyatik helyben indokai alapján, illetve azért, mert az 1881 : LX. tcz. 189. §-ának b) pontja esetére előnyös tételként csak az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami adók sorozhatok, az útadó pedig az 1890 : I. tcz. 23. §-a szerint a földadó, házadó, keresetadó stb. után meghatározandó maximumig terjedő százalékban lévén megszabandó, az elárverezett ingatlant közvetlenül nem terheli. 38. Az árverezési feltételekben kikötött és az árverelő által letett bánatpénz nem bir azzal a jogi természettel, hogy a legtöbbet ígérő árverelő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphet, hacsak ez a visszalépési jog az árverezési feltételekben fen nem tartatott. Az ingatlan bérlete felett keletkező szerződések a kereskedelmi törvény 262. §-a szerint kereskedelmi ügyleteknek nem tekinthetők. (1900 április 26. 147/900. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabályt mellőzött, amikor az árverésnél letett 70 frt bánatpénznek más jogi természetet és más joghatályt tulajdonított, mint amilyennel azt az 1875. évi XXXVII. tcz.-be foglalt kereskedelmi törvénynek 277. §-a felruházza, alaptalan.