Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

9o megállapittatván, abból 18 frtot kifizetett, 150 írtról pedig a kereseti váltót adta. A keresi váltóval szemben az alperesnek a felperes részéről fenforgó uzsora vétségre alapított kifogása és ebből eredő az a kérelme, hogy a polgári eljárás felfüggesztessék, az 1883. évi XXV. tcz. 11. és 12. §-aira való tekintettel figyelembe nem jöhet, mert ezek értelmében az uzsoravétség fenforgása kérdésében a polgári bíróság csakis az utóbbi §-ban megjelölt kivételes esetben határozhat, egyébként pedig a polgári eljárás felfüggesztésének csak akkor van helye, ha az uzsoravétség tárgyában jogerős vád alá helyezési határozat hozatott ; a jelen ügyben azonban sem az emiitett kivételes eset fenforgása nem bizonyittatott, sem az itt érvényesített váltóügyletből kifolyóan uzsoravétség miatt a felperes ellen hozott jogerős vádhatározat a polgári bírósággal nem közöltetett. A per első tárgyalása alkalmával felhozott azt a további kifogást pedig, hogy megállapodás szerint a váltó csak az 1899. évi aratás után volna érvényesíthető : az alperes e részben felhívott tanúival sem bizonyította, sőt ezek közül E. M. tanú meg is czáfolja, amennyiben a tanúnak esküvel ugyan meg nem erősített vallomása szerint a peres felek megállapodása az volt, hogy 1898-ban tartozik az alperes a 150 frtos váltó értékének megfelelő mennyiségű búzát szállítani, vagy pedig készpénzt fizetni. Végül a per további folyamán előadott, a felperes részéről azonban elkésetten történt előterjesztés okából nem ellenzett az a kifogás, hogy az alperes az 1897. évben eladott 15 mm. buza szállítását önhibáján kívül mulasztotta el s hogy ekképp a felperes teljesítést vagy kártérítést nem, hanem csupán az előbbi állapot helyreállítását követelhetné : szintén nem bir alappal, mert a peres felek közt megtörtént összeszámolás és ennek eredményéhez képest a felperes jogának az alperes részéről történt elismerése alapján vállalt váltói kötelezettség sikerrel csakis olyan okok alapján támadható meg, melyek az akaratnyilvánítás érvénytelenségét eredményezik, vagy pedig azon az alapon, hogy az elismert kötelezettség birói uton egyáltalában nem érvényesíthető kötelemből ered. A jelen ügyben azonban ezeknek az eseteknek egyike sem forog fen. Mindezek szerint az alperes részéről felhozott kifogások egyike