Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

XXXT Lap kedett, és arra a felperesnek kielégítési végrehajtás kéréséhez nyilt joga. — A biztosítási végrehajtási költség azt, aki ellen a biztosítás foganatosittatott, csak akkor és azon arányban terheli, ha és amenynyiben a perköltségben elmarasztaltatott. (1881. évi LX. tcz. 10. A tőzsdebiróság illetékessége megállapittatott az előtte folyamatban volt perben és e perrel kapcsolatban felmerült, részben megállapított, részben meg nem állapított ügyvédi dijak tekintetében 323 11. A házastársaknak a házasság tartama alatt egymással szemben személyüktől elválaszthatlan oly jogaik és kötelezettségeik vannak, melyek felett a bíróság házassági perekben köztekintetekből hivatalból őrködni tartozik. A házastárs személyéhez kötött jogok hivatalból való védelme megköveteli, hogy a házasság felbontására irányuló per, az alperes házastárssal szemben ennek személyes perbe vonásával vagy felhívásával kezdődjék; az alperes meghatalmazott utján való perbeidézésének tehát házassági perekben rendszerint helye nem lehet: ennélfogva a perek vitelére és birói első végzések elfogadására feljogositó általános meghatalmazás által sem nyerhet a meghatalmazott jogot arra, hogy a házasfél családi állásának megváltoztatására irányuló ily perben, a félnek előzetes értesülése előtt meghatalmazottnak tekintessék _ .__ 325 12. A perbehivó fél védelmét elvállaló és a pert azzal közösen folytató perbehivottat a perújítás jogorvoslata megilleti — ... 326 13. A kereskedelmi törvény 38. §-a értelmében a czégvezetői minőség az ott körülirt hatáskörben általános meghatalmazás jellegével bir, mely minden, a köztörvény szerint szükséges különös meghatalmazást pótol, s mint ilyen az 1886: VII. tcz. 23. §-ának a) pontja alá esik. Házastársnak czégvezetőül való kirendelése tehát csakis közjegyzői okirattal történhetik — ___ .... — ... 327 14. Egy és ugyanazon jogkérdés egyidejűleg és párhuzamosan ugyanazon felek között külön-külön bíróságok előtt két külön pernek és két különböző biróság döntésének tárgyát nem képezheti, mivel ellenkező esetben egy és ugyanazon jogviszony ugyanazon felek között, esetleg egymástól homlokegyenest ellenkező elbírálást nyerhetne. Midőn ugyanaz a jogkérdés ugyanazon felek között előreláthatólag a legfőbb birói hatóságot nem korlátozott hatáskörrel gyakorló kir. Curiánál is fogja döntés tárgyát képezni, a perjog alapelvei szerint a kir. Curia döntése, s illetve a felek között folyamaiban lévő fent emiitett rendes utu pernek más módon jogérvényes befejezése előtt a legfőbb fokú bíráskodás tekintetében korlátoltabb hatáskörrel biró királyi itélő tábla a jogvitának legfőbb fokú eldöntésében nem bocsátkozhatik ... ___ ... — — ... ... ... ... ... ... __. 328 15. A czégjegyzékbe külföldi társaság czégénél csak annak a czégjegyzési jogosultsága jegyezhető be, ki a képviselőségnek tagjává 230. §.) 322