Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVII. kötet. (Budapest, 1900)

V társaság vasutjának kiépítéséhez bizonyos összeg felajánlásával, az ennek megfelelő értékű részvényeknek átvétele ellenében hozzájárul, nem esik a kereskedelmi törvény által szabályozott részvényaláírás tekintete alá, annak érvénye tehát a kereskedelmi törvény i>o. §-a és következő szakaszainak a részvényaláirás érvényességét szabályozó rendelkezéseinek betartásától függővé nem tehető —. 130 •67. Annak a kötelezettségnek tartalma, amelyet valamely község az 1880: XXXI. és 1888: IV. tcz.-ek értelmében a helyi érdekű vasút kiépítéséhez való hozzájárulásra nézve megfelelő névértékű részvénynek átvétele ellenében vállalt, a kereskedelmi törvény által szabályozott részvényaláirás természetével nem bírván, a magánjogi szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok szerint birálandó meg. Ha a község a megszavazott hozzájárulási összeget csupán az ennek fedezetére azután felveendő kölcsönösszegből ajánlotta fel, a h. é. vasút részvénytársaság az alperes községtől a fizetés teljesítését, az elvállalt kötelezés tartalmához képest, a kölcsön kieszközlése előtt nem követelhette _ '— —' — — 13$ 73. Igaz ugyan, hogy az 1868. évi XXXI. tcz. 4. §-a szerint kikötés esetében a lejárt kamat után jár kamat, azonban a kamatnak a kamata kétségtelenül olyan melléktartozás, illetve haszon, melynek adására adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén kivül vállalt kötelezettséget s igy a tőke utáni kamatnak kamata is az 1877: VIII. tcz. 2. §-ának rendelkezése alá esik, vagyis kamat alatt a kamatnak kamata is értetik. Ha tehát 8°/0 kamat van kikötve, ez után kamat meg nem ítélhető ... 145 75. Ha a postaközeg helyettesitéséveJ mást megbiz, az, hogy a postamester túllépte hatáskörét és a felettes hatóságnál való bejelentés és ennek beleegyezése nélkül helyettesittette magát, mint a postai közvetítést igénybe vevő közönség hibáján kivül eső tény, ennek jogosult érdekére kihatással nem lehet, és e miatt a kir. kincstár a felelősség és szavatosság alól magát ki nem vonhatja. ___ 150 •S7. Elfogadott jogszabály az, hogy a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás előtt már fenállott és tőle be nem hajtható tartozásáért az ajándékozott vagyon értéke erejéig felelős akkor is, ha a követelés csak az ajándékozás után érvényesíttetett keresettel és akkor is, ha a megajándékozott a kötelezettség fenállásáról tudomással nem bírt. A kielégítési alapot az ajándékozott vagyon képezi és a hitelező abból nyerhet annak értéke erejéig végrehajtás utján kielégítést. — A megajándékozottnak személyes felelőssége csak akkor áll elő, ha az ajándékozott vagyont ugy megterhelte, hogy annak árverési vételárából a hitelező követelésére kielégítést nem, vagy csak részben nyerhet, vagy ha a megajándékozott az ajándékozott vagyont a végrehajtás előtt egészben vagy részben elidegenítette — . ___ „_ _._ __. .__ <yi 89, Ha a szerződés kiköti, hogy bizonyos időtartamon belül a megbízó