Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

ménye, hogy a dijkötvényt és a dijváltókat összetépte, a Btk. i. §-a értelmében büntetendő cselekményt nem képezvén, vádlott az e miatt emelt vád alól felmentendő volt. A könnyű testi sértés vétsége büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. §. alkalmazását az elsőbiróság ítéletében felhozott enyhítő körülményeken felül a sérelem jelentéktelen volta indokolja. Egyebekben a kir. tábla Ítélete az elsőbiróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokai alapján hagyatott helyben. 13A Btk. 301. §-a szerint az ott és azzal kapcsolatban a 303. §-ban meghatározott büntetendő cselekmények alapfeltételét a szándékos bántalmazás képezi, ezenfelül a bántalmazás eredményére, illetve a testi sértés fokára irányzott különös szándék csakis a Btk. 305., 306. és 309. §-ai esetében szolgálhat elbirálás tárgyául. (1899 szeptember 20. 487/99. sz. a.) A m. kir. Curia: Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Iliin Lázár elleni bűnügyben itélt : Vádlott börtönbüntetése 2 évre felemeltetik. Mindkét alsóbiróság ítéletére kiható ezzel a változtatással, a kir. tábla Ítélete egyebekben helybenhagyatik. Indokok: A Btk. 301. §-a szerint az ott és azzal kapcsolatban a 303. §-ban meghatározott büntetendő cselekmények alapfeltételét a szándékos bántalmazás képezi, ezenfelül a bántalmazás eredményére, illetve a testi sértés fokára irányzott különös szándék csakis a 305., 306. és 309. §-ai esetében szolgálhat elbirálás tárgyául, ennélfogva a kir. tábla Ítéletének indokaiban felhozott az a körülmény, hogy a beállott súlyos eredmény a vádlott szándékát messze túlhaladta, a vádlott javára enyhítőül el nem fogadható. Hasonlóképpen az sem fogadható el enyhítőnek, hogy a vádlott felhevült állapotban cselekedett volna, mert a sértett és annak társasága a vádlott felhevülésére okot nem szolgáltatott. Minthogy pedig a vádlott cselekményéből származott ered-