Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

»4 a csődöt kérő hitelező, aki csődnyitási kérvényével e dijak és költségek felmerülésére okot adott s aki utóbb csődnyitási kérelmével jogerejüen elutasítva lett, e dijaknak és költségeknek — melyek másodbiróságilag eddig meg nem állapíttattak — viselésére feltétlenül kötelezendő, mert a V. I. ellen megnyitott csőd nem vagyonhiány miatt (csődtörvény 165. §.), nem is a csődhitelezőknek a csőd megszüntetésébe való beleegyezése folytán (csődtörvény 166. §.), hanem a fent érintett okból a csődöt kérő hitelező elutasításával szüntettetett meg. 9Az 1881: XVII. tcz. II. R. 2-ik czimének IV. fejezete értelmében elkészitett járulék-kimutatás csak oly esetben támadható meg sikeresen semmiségi keresettel, ha a fizetésre kötelezett bizonyítani tudja, hogy a szövetkezetnek, mely utóbbi csőd alá jutott, nem volt tagja, mert a szövetkezet tagjai a járulék-kimutatás elkészitése s az ennek alapján hozott birói határozat ellen csak a csődtörvény 258. és következő §-aiban meghatározott uton kereshetnek orvoslást. (1899 szeptember 27. 675/99. sz- a-) A m. kir. Curia: Szégelmann Dávidnak, az első magyar jégkár biztosítótársaság csődtömege elleni birói határozat megsemmisítése iránti ügyében itélt: A pozsonyi kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok.- Az 1881 : XVII. tcz. II. R. 2-ik czimének IV. fejezete értelmében elkészitett járulék kimutatás csak oly esetben támadható meg sikeresen semmiségi keresettel, ha a fizetésre kötelezett bizonyítani tudja, hogy a szövetkezetnek, mely utóbbi csőd alá jutott, nem volt tagja, mert a szövetkezet tagjai a járulékkimutatás elkészitése s az ennek alapján hozott birói határozat ellen csak a csődtörvény 258. és következő §-aiban meghatározott uton kereshetnek orvoslást. Tekintve, hogy e perben felperes beismerte, hogy terményeinek jégkár ellen való biztosítása iránt 1879 nyarán ajánlatot tett s azt az alperes jogelődje szövetkezethez beküldötte, az pedig az