Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)
6 Alperes panaszai e részben sem birnak megállható alappal. Az általa felhívott fentebb idézett törvényszakaszok a házasságfelbontása iránti perekben nyernek alkalmazást. Az 1894 : XXXL törvényczikkel azonban nem tétetett hatályon kivül a korábbi birói gyakorlat által megállapítást nyert az a jogszabály, hogy ha a nélkül, hogy arra a nő okot szolgáltatott volna, a különélés a férj sérelmes magaviseletére vezethető vissza, a nőt férjével szemben ideiglenes tartás illeti meg, mivel a házassági törvény az ily kérdések rendezésébe nem is bocsátkozik. A házassági jogról szóló törvényben a házasság felbontását szabályozó szakaszokban emiitett vétkesség oly értelemben, mint amiképp az ott tárgyaltatik, az ideiglenes tartás iránti perben meg sem állapitható, mert az a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése czéljából van szabályozva, s oly vétkességi tényekre vonatkozik, melyek esetleg a házassági kötelék felbontását vonhatják maguk után. E kérdés felett pedig kizárólag az a bíróság,, tehát a házassági bíróság ítélhet, melynek birói hatásköre kiterjed a házassági kötelék felbontására is. Jelen esetben tehát az ily vétkességtől eltekintve kizárólag csak az képezi döntés tárgyát, hogy a különélés alperes gondnokoltja tényére vezethető-e vissza ? Azonban az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott tényállása szerint meg van állapítva, hogy a perirathoz F. a. csatolt levélben alperes gondnokoltjának kifejezésre jutott elhatározása szerint anélkül, hogy erre jogos okot hozott volna fel, alperes gondnokoltja szakította meg felperessel a házassági együttélést, ugyanakkor felperes eltartásáról nem gondoskodott, az pedig egyáltalában nincs megállapítva, hogy alperes gondnokoltja az említett levél írásakor, illetve az abban kifejezett elhatározásakor beszámíthatatlan elmeállapotban lett volna. Következésképp alperes a gondnokoltja képviseletében az e részben fenálló anyagi jogszabályok szerint helyesen köteleztetett tartásdíj fizetésére, melytől őt az sem menti, hogy tékozlás és gyenge elméjüség miatt gondnokság alá helyeztetett, mivel gondnokság alá helyezettnek előbb fenállott kötelezettségei, alapuljanak ezek akár szerződésen, akár családi viszonyon, a gondnokság alá helyezés következtében nem szűnnek meg s azoknak a gondnokolt a gondnokság alá helyezése után is eleget tenni tartozik.