Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

XII hozatalára alapul szolgált ténykörülményeket kell uj bizonyítékok által megerőtleniteni. Nem bir tehát alappal a perujitó alperesnek az az érvelése, hogy az ő tagadásával szemben a bizonyítási kötelezettség az ujitott perben is felperest terheli.. __. .__ — ... 286 A sommás eljárásról szóló 1893. XVIII. tcz. 1. Az 1868 : LIV. tcz. 209. §-ának sem az a positiv rendelkezése, hogy a polgári biró által kivett tanúvallomások az ugyanazon felek és jogutódaik közt folyamatban lévő más jogügyekben is bizonyítékul szolgálnak, sem az abból a rendelkezésből levont az a következtetés, hogy tehát a peres felek egyike és a másik peres féltől különböző harmadik személy közt lefolyt más perben kivett tanúvallomás a peres felek közötti jogügyekben bizonyítékul nem szolgál, a sommás eljárási törvénybe át nem vétetett, tehát az 1868: LIV. tcz. 209. §-ának rendelkezése s az abból levonható következtetés a sommás eljárásban jogszabályt nem képez. — Nem képez jogszabálysértést az a körülmény, hogy a bíróság igényperben figyelembe vette a más végrehajtató ellen ugyanazon igénylő által ugyanazon ingókra indított igényper során kihallgatott tanuk vallomásait— — — --- --- —. __. ___ 1 34. Ha a kir. törvényszék mint felebbezési bíróság közvetlenül hallgatja ki a tanút vagy eskü alatt a felet, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet sem a tanúnak, sem az ügyfélnek nem kell aláirni. (66. számú polgári telies-ülési döntvény.) - ___ — — — ___ — 62 44. A felülvizsgálati bíróság a jogszabályok alkalmazásában a felek részéről felhozottakhoz kötve nincs. Ha tehát alperes a perben védekezett azzal, hogy felperes a válóperben a most érvényesíteni czélzott tartási igényéről lemondott, ez alapon a felülvizsgálati bíróság elutasíthatja a keresetet abban az esetben is, ha ezen szempontból a felebbezési bíróság ítélete megtámadva nem lett--- 79 93. A sommás törvény 91. §-ában csak az iránt van kötelező eljárási szabály, hogy az ott meghatározott esetben a tanú megesketése mellőzendő, ellenben nincs kötelező eljárási szabály az iránt, hogy egyéb esetben a tanú mindig kihallgatandó és vallomására megesketendő. A sommás eljárási törvény 64. §-a szerint a felebbezési bíróság a tanú vallomásának bizonyító erejét s így a tanú érdekeltségét, vagy szavahihetőségét szabadon mérlegelheti, és amennyiben a felebbezési bíróság indokainak előadása mellett ugy találta, hogy vallomásának az eskü kivétele esetében sem tulajdonitana bizonyító erőt, ennek a tanúnak vallomására megesketését és újból kihallgatását jogszabály megsértése nélkül mellőzhette. — Ha a bíróság valamelyik félnek kihallgatását elrendelte, a másik fél szintén kihallgatandó, ha ez iránti kérelmét az eskü letétele előtt előterjesztette. __- --- ... --- -_- — 169