Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVI. kötet. (Budapest, 1900)

77 Minthogy továbbá az a körülmény, hogy felperes keresetében magát engedményesnek nem nevezte, e minőségnek bizonyítását nem akadályozza és alperest csak arra jogosíthatta fel, hogy az engedményező elleni netáni kifogásait még viszonválaszában is hatályosan felhozhassa, de alperes ilyeneket egyáltalán nem hozott fel ; végre minthogy a visszkereseti jog elévülésére alapított kifogás az elsőbiróság által e részben felhozott indokból, amely a váltótörvény 32. §-ában elfogadott számítási módnak s a birói gyakorlatnak megfelel, nem volt figyelembe vehető, alperes pedig más kifogást fel nem hozott : az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, a sommás végzés hatályában fentartatott és alperes a váltótörvény 7. és 12. §-ai alapján a kereseti összeg és a járulékaiban és mint pervesztes a polg. törvk. rendtartás 251. §-a alapján a perbeli és felebbezési költségben elmarasztaltatott. A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. 43Jogszabály az, hogy valamely gazdaságnak egészbeni haszonélvezője a gazdaság kiegészítő részét képező fundus instructusért is szavatol. Jogszabály az, hogy amennyiben a haszonélvezőnél az állag vagy annak kiegészítő része veszélyben forog, a tulajdonos a haszonélvezőtől bizonyos esetekben biztosítást is követelhet. Ha a perújítás uj bizonyíték alapján kéretett, az alapperbeli ítélet ujitóra nézve a perköltségre vonatkozóan hatályban fentartandó, minthogy az alapperbeli költség az ő mulasztásának következménye. (1899 október 12. 325, 99. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság következő ítéletet hozott : Felperesek felülvizsgálati kérelmükkel, alperes pedig csatlakozási kérelmével elutasittatnak. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletében megállapított tény-