Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

következik be, a megrendelt műnek veszélye is a megrendelő terhére esik. Minthogy a megállapított tényállás szerint a ruha romlását a szolgáltatott anyag gyengesége, tehát annak rosszasága okozta, alperest a ruha romlásáért felelőssé tenni nem lehet, mert ennek a romlásnak veszélye az előrebocsátott jogszabály szerint a felperes munkaadót sújtja. Csak akkor lehetne más eredményre jutni, ha alperest a ruha romlása tekintetében vétkesség terhelné. E részben azonban nem tehette magáévá a kir. törvényszék az elsőbiróságnak azt a jogi nézetét, hogy az alperes kötelességét szegte meg, mikor a festés előtt a ruhát vegyi uton ki nem próbálta. Mert a ruhafestőnek csak az a kötelessége, hogy a ruha festését gondosan végezze, ennek a kötelességének azonban a megállapított tényállás szerint alperes eleget tett. De a megrendelő különös utasítása nélkül, mely eset itt fen nem forog, nem áll kötelességében, hogy a munkába adott ruha szövetén a festés előtt vegyi uton kísérletet tegyen, mert az anyag veszélyét nem ő, hanem a felperes viseli ; s mert különben is messze túlhaladná a rendes kereskedői gondosságot, ha a ruhafestőtől az követeltetnék, hogy munkája megkezdése előtt vegyi uton próbálja meg, vajon a festést kibirja-e a munkába adott anyag, melyért nem is ő, hanem a munkaadó felel. A kifejtetteknél fogva alperes felülvizsgálati kérelmének a sommás eljárási törvény 185. h. aj pontja alapján helyt adni, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, felperest keresetével elutasítani és mint vesztest a per és a sikeres felülvizsgálat költségének viselésére kötelezni kellett. 26. A telefon utján történt rendelkezésre bocsátás érvényes, mert a törvény a rendelkezésre bocsátást alakszerűséghez nem köti, és a telefonon való közlés egyjelentöségü a jelenlevők között szóbeli uton tett közléssel. (1899 márczius 29. E. 97. sz. a.)