Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

346 végbe, csak akkor lehetne lemondásnak tekinteni, ha a stornonak nemcsak a társaság könyvvitelében volna nyoma, hanem ha a társaság Bauer Józseffel szemben és kifejezetten kinyilvánította volna, hogy a szerződéstől eláll. Azonban a társaság a storno bejegyzése után Bauer Józsefet beperelte és ellenkezőképen világosan kifejezte azt, hogy a szerződéshez ragaszkodik és hogy a biztosítás dijáról nem mondott le. De nem járhat eredménynyel az alperesnek már az elsőbíróságnál felhozott egyéb védekezése sem, melyet a felebbvitel során is fentartott, t. i. i. hogy a felperes követelése a kereskedelmi törvény 487. §-ának rendelkezéséhez képest elévült, 2. hogy őt hiba nem terheli, mert a 4. '/. alatt csatolt levél tanúsága szerint a társaság maga megengedte neki, hogy ráírhassa a biztosított fél nevét az ajánlatra és 3. hogy ő minden kárt elhárított a társaságtól azzal, hogy a 3. 7. alatt csatolt levél kapcsán a kötvényt storno végett visszaküldte és megírta, hogy Bauer József a szerződést nem fogadja el. Ad 1. A kereskedelmi törvény idézett §-a a biztosításból eredő követelésekre nézve mondja ki az egy esztendei elévülést, holott a fenforgó esetben a felperes társaság a követelését nem valamely biztosítási szerződésből, hanem az alperesnek kártokozó cselekedetéből származtatja, a kereskedelmi törvénynek 487. §-a tehát erre a keresetre nem tartozik. Ad 2. A 4. 7. alatt csatolt levél végső sorai szerint a társaság azt az utbaigazitást adja az alperesnek, hogy hacsak lehetséges, írassa alá mindég magukkal a felekkel az ajánlatokat. Ez az útmutatás nem foglal magában egyebet, mint azt, hogy oly esetben, ha a fél irni tud, ne elégedjék meg az alperes a fél kezevonásával vagy másnak mint megbízottnak aláírásával ; szó se lehet tehát arról, hogy a felperes e levéllel arra adott volna szabadságot az alperesnek, hogy hamis ajánlatokat küldjön be. Ad 3. Az alperesnek az az eljárása, hogy a kötvényt storno végett visszaküldte, nem menti őt fel a kártérítéstől, mert a társaság kárát csak akkor akadályozta volna meg, ha megvallotta volna, hogy az ajánlat beküldésénél visszaélést követett el, hamis ajánlatot küldött be. Az ügy ily állásában a felperes követelését 75 frt 55 kr. tőke,