Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

327 további 170 írt 10 kr. tőkét, kamatát s költségét a felperesnek megfizetni. Indokok: A felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesek a felperesnek 1897. év elején leendő termésükből 32 métermázsa búzát adtak el és annak 198 frt 40 kr. vételárát a felperestől fölvették ; a kikötött szállítási határidőben kötelezettségüknek eleget nem tehetvén, 138 frtot fizettek a felperesnek, a többi kötelezettségükről pedig a kereseti 230 frt 50 kros kötelezvényt állították ki. Ekkép a peres felek a nem teljesített buzaügyletre vonatkozólag összeszámoltak és az alperesek 230 frt 50 kr. tartozásukat, illetve a felperesnek ilyen összegű követelését elismerték, már pedig a jogelismerés, mivel akaratnyilvánitást foglal magában, lényegesen különbözik a puszta ténybeismeréstől. Es igy, habár helyes a felebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az összeszámolás és az ennek eredményéről szóló okirat kiállítása magában véve uj kötelmet nem létesít, mégis a tartozás elismerésében nyilvánuló kötelezési akarat azt eredményezi, hogy az ekkép elismert kötelezettség csakis az akaratkijelentések érvénytelenítésére nézve fenálló jogelvek alapján, vagy pedig azon az alapon támadható rneg, hogy az elismert tartozás, mint tiltott ügyletből eredő, bíróilag egyáltalán nem érvényesíthető kötelem kifolyása. Már pedig ezeknek az eseteknek egyike sem forog fen, mert az esetleges perléstől való félelem, amit az alperesek felhoznak, az akaratelhatározás szabadságát nem szünteti meg ; és mert az áru szállítása iránt kötött ügyletből eredő követelés olyan esetben, ha az ügylet valódi czélja tényleg az áru szállítása volt, nem képez olyan követelést, amely bíróilag egyáltalán érvényesíthető nem volna. Ezért jogszabályt sértett a felebbezési bíróság az által, hogy az alpereseknek az A. alatti okiratban nyilvánitott és a felperes követelését elismerő akaratkijelentését figyelmen kivül hagyta. Ugyanezért a felülvizsgálati kérelemnek helyt adni s az alpereseket az A. alatti kötelezvény szerint elismert tartozásuk megfizetésére kötelezni kellett. Végül az alpereseknek a felülvizsgálati tárgyaláson előterjesztett ama kérelme, hogy az iratok a büntetőbírósághoz áttétessenek — mint olyan uj kérelem, amely csakis a felülvizsgálat szóbeli tárgyalásakor terjesztetett elő, az 1893. évi XVIII. tcz. 197. §-a értelmében figyelembe nem vehető.