Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

XXVII Lap 26. Ha a vádlott csak azt tudta, hogy az a szer, melyet beadott, az egészségre ártalmas, de nincs ellenében bebizonyítva, hogy a beadott szer életveszélyességéről is tudott: csupán a Btk. 390. §. 1. bekezdése alapján ítélhető el .__ — ... — — — — 63 72. Azon körülmény, hogy a testi sértés folytán keletkezett seb gyógyulásának hosszabb tartama a sértett hanyagságából keletkezett, amennyiben nem eléggé ügyelt a sebre, mely dörzsölés által fertőztetett s ez a gyógyulást késleltette, a vádbeli cselekmény minősitésénél figyelembe nem vehető és csak a büntetés kimérésénél jöhet számításba mint nyomatékos enyhítő körülmény. A huzamosabb időn át tartott dulakodás közben ejtett tőbb sérülések egy cselekmény tényálladékát képezik, mely oknál fogva a dulakodásnak egyik mozzanatát nem lehet elkülöníteni s önálló külön beszámítás alá vonható cselekménynek minősiteni. Nem tekinthető önálló cselekménynek az sem, ha vádlott revolvere a dulakodás alatt véletlen folytán elsült.. ___ ... — ___ ... .__ 165 XXV. FEJEZET. A magánlak megsértése magánegyének által. 15. Ha a Btk. 332. §-ába ütköző magánlak megsértésének büntette a Btk. 92. §-a alkalmazása folytán minősíttetett vétséggé, az eredetileg büntettet képező és a Btk 332. §-ában meghatározott vétségtől lényegileg különböző ezen bűntett a Btk. 3 30. §-a szerint csakis szabadságvesztéssel büntetendő, ugyanazért a Btk. 332. §-ában meghatározott büntetés még a Btk. 92. §-a alkalmazása mellett sem alkalmazható ___ ... 38 XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 40. Zsarolás. — Jogtalan önsegély. — A jogtalan haszon megállapítása 97 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 69. A lefoglalt szénának a lefoglalt lovak általi feletetése nem képez büntetendő cselekményt — — ... ... ... ___ 161 106. A Btk. 359. §-ának rendelkezése szerint a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa által a nála hagyott vagy reá bízott e dologra nézve elkövetett jogtalan eltulajdonítás vagy elzálogosítás a tulajdonképeni sikkasztástól megkülönböztetve, sikkasztásnak tekintendő cselekményt képez. A Btk. 338. §-ában felsorolt bűncselekmények közt ezen sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény, mint a szakasz megállapításához szükséges tényező felemlítve nincs ... 221 130. Habár az egységes elhatározásból folyólag elkövetett sikkasztások nem is egyformán minősített hivatali sikkasztások, ez nem szolgál okul a cselekmény egységének megoontására. __. ___ ... 260