Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

A gyalázkodás hallatára J. M. a kaszárnyában kardot kötött oldalára s a kaszinóban időző csendőrőrmesternek az eseményről jelentést tett, ki magát és J. M. csendőrt nyomban szolgálattételre kivezényelte s az időközben P. M. házába tért Sz. P.-t üldözőbe vette, azt P. M. szobájában társa és H. L. segélyével elfogta, a konyhába kihurczolta, megvasalta és a kaszárnyába átkísértetni akarta, mely letartóztatás ellen a vádlott tőle kitelhető módon ellenszegült és a békóból kiszabadított egyik kezével a csendőrőrmestert torkon ragadta ; annak parancsára pedig J. M. csendőr vádlottat kardjával ugy vágta fejen, hogy vádlott vértől elborítva összeesett és 4 heti kórházi ápolást igényelt életveszélyes sértést szenvedett, minek láttára a csendőrök Sz. P.-t P. M. udvarán visszahagyva a kaszárnyába visszavonultak. A hatóság elleni erőszak bűntetteként vádba helyezett ennek a tényállásnak a Btk. 165. §-a szempontjából való mérlegelésénél a kir. tábla is osztja azt a jogelvet, hogy a hatósági cselekmények anyagi jogszerűségét a felek bírálat tárgyává nem tehetik, ámde a hatóságnak, illetve közegeinek csak azon cselekményei helyezhetők a törvény különös oltalma alá, melyeknek alaki és anyagi jogszerűsége nem vitás, már pedig akár rendzavarásnak, akár becsületsértésnek vétessék Sz. P. vádlottnak fentvázolt jogellenes viselete : a csendőrőrmester az általa személyesen ismert, a község területén állandó lakással és vagyonnal biró vádlott letartóztatását a csendőrség részére kiadott szolgálati utasítás 34.- §-a szerint elrendelni nem volt feljogosítva, sőt hivatalos fellépése ugyanezen utasítás 37. §-a szerint csupán a csendháborítónak megintésére szorítkozhatott, a szolgálati utasítás 49. §-a szerint pedig hivatalos szolgálatának teljesítése alatt «a büntető eljárásnak mindazon határozmányait szem előtt tartani tartozott*, melyek a letartóztatás eseteit szabályozzák. Minthogy pedig a közigazgatási hatóság, illetve kir. bíróság hatáskörében elbírálandó kihágások eseteiben a rendőrség által ismert állandó lakhelylyel bíró egyének le nem tartóztathatok, ha pedig a csendőrörs tagjain elkövetett becsületsértés képezte volna állítólagos indokát a fegyveres erő beavatkozásának, a nem hivatalos szolgálatban állott csendőrök ellen nem hivatalos tényeikre vonatkozó egyszerű becsületsértés a bűnvádi eljárás szabályai szerint nem képezhette 17*