Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

XXV II. RÉSZ. V. FEJEZET. A hatóságok, országgyűlési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak. 12. Aki a tűzoltáshoz megjelent tűzoltót tettleg bántalmazza, hatóság elleni erőszakban bűnös. — Btk. 165. §. — —- --- — --- --- 3 3 74. Vádlottnak az a cselekménye, hogy az őt felszólitó rendőr irányában nevét és lakóhelyét eltagadta és valódi nevét és lakását a rendőr erre való felszólítására nem mondotta meg, — a hatóság elleni erőszak bűncselekményét megelőzvén a hatóság elleni kihágás mint előzetes és a későbbi hatóság elleni erőszakot megelőző bűncselekmény, nem olvadhat be az utóbbi, a hatóság elleni erőszak bűncselekményébe 169 124. Hatósági közeg elleni erőszak miatt büntettetett vádlott, aki az üzletében megjelent pénzügyőrt, ki az iparjogositvány felmutatását kívánta, azzal fenyegette, hogy felpofozza és kirúgja ... — 249 129. Habár a hatósági jogcselekmények anyagi jogszerűségét a felek bírálat tárgyává nem tehetik, ámde a hatóságnak, illetve közegeinek csak azon cselekményei helyezhetők a törvény különös oltalma alá, melyeknek alaki és anyagi jogszerűsége nem vitás. — A közigazgatási hatóság, illetve kir. bíróság hatáskörében elbírálandó kihágások eseteiben a rendőrség által ismert állandó lakhelylyel biró egyének le nem tartóztathatok. — A hatósági közegek jogtalan cselekménye a törvény védelme alatt nem állván, vádlottnak a letartóztatása megakadályozására irányuló cselekménye, tekintet nélkül a Btk. 79. §-ára, bűnvádi beszámitás tárgyát nem képezheti 258 142. A vasúti őr. aki a szolgálata közben szenvedett bántalmazás tettesének kilétét nyomozandó, a pályatestről letérve a tettes kocsijához megy, hivatalos eljárásban levőnek tekintetett __ — ___ u.i 287 151. Mikor a Btk. 168. $-a a büntetendő cselekménynek «fegyveresen» elkövetését oly minősitő körülményül jelöli meg és emeli ki, melynek fenforgása a kiszabható büntetést jelentékeny mértékben súlyosítja: a törvényhozó «fegyver» fogalma alatt nem érthette tágas értelemben mindazon ingó dolgokat, melyek támadásra vagy védelemre használva, testi sértés s esetleg halál okazására is alkalmasak lehetnek; hanem a «fegyver» fogalmát csak műszaki értelemben kellett hogy vegye, vagyis az alatt oly fegyvereket ért, melyek egyenesen azon czélra készíttettek, hogy rendeltetésszerüleg támadásra vagy védelemre használva testi sértés előidézésére szolgáljanak; a fejsze vagy balta pedig nem tartozik ezen eszközök közé. 310 XIII. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek és vétségek. 64. Nemi közösülés által okozott testi sértés esetén a vádlott nem nyilvánítandó külön testi sértésben bűnösnek és az összbüntetés kiszabása mellőzendő— ___ ___ _„ __. T-J