Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XV. kötet. (Budapest, 1900)

221 elsőbiróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyandó volt. 106. A Btk. 359. §-ának rendelkezése szerint a biróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa által a nála hagyott vagy reá bizott e dologra nézve elkövetett jogtalan eltulajdonítás vagy elzálogosítás a tulajdonképeni sikkasztástól megkülönböztetve, sikkasztásnak tekintendő cselekményt képez. A Btk. 338. §-ában felsorolt bűncselekmények közt ezen sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény, mint a szakasz megállapításához szükséges tényező felemlítve nincs. (1899 augusztus 29. 1183/99. sz- a-) A szegedi kir. tábla: Lopás büntette miatt vádolt Tokai Sámuel elleni bűnügyben ítélt: Az elsőbiróság Ítélete, mellőzve abból a Btk. 338. §. szerinti minősítést, helybenhagyatik. Indokok: T. S. vádlott a törzskönyvi kivonatok szerint az 1891 február 4. kiállított 3 havi és 1 napi fogházbüntetését a Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztás és a Btk. 368. §-a szerinti jogtalan elsajátítás vétsége miatt, az 1892 szeptember 30-án kiállott 6 havi börtönbüntetését a Btk. 359. §-ában meghatározott és sikkasztásnak tekintendő büntette miatt szenvedte. Minthogy a Btk. 359. §-ában meghatározott cselekmény, habár sikkasztásnak tekintetik is, az a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztástól különbözik, mert a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás a vagyon ellen irányul, mig a bíróilag lefoglalt dolog tulajdonosának sikkasztásnak tekintendő cselekménye főleg a hatóság intézkedésének megsértése miatt büntettetik, s minthogy e szerint a Btk. 359. §-ában meghatározott cselekményekért kiállott büntetések a Btk. 338. §-ában foglalt sikkasztási meghatározás körébe nem vonhatók, ennélfogva az elsőbiróság Ítéletéből a Btk. 338. §-a szerinti minősítést mellőzni kellett. Egyebekben a neheztelt ítélet az abban felhozott vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben. (1898 november 14. 5268/98. sz. a.)