Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

47 i; nap alatt a felpereseknek az ingatlanok r/2 részét közös birtokába kibocsássa és szűnt haszon czimén 1894 november 20-ától a kibocsátásig számítva évenkint 50 frtot még fizessen ; a mennyiben pedig alperes az ingatlanok némelyikét a per folyama alatt elidegenítette volna s felperesek megítélt tulajdonjogukat nem érvényesíthetnék, kötelezi az alperest 15 nap s végrehajtás terhe alatt a száznyai 88. sz. tjkvi ingatlanért 125 frtot, a 90. sz. ingatlanért 100 irtot, a 91-ért 75 frt 50 krt, a 84-ért 50 frtot stb. megfizetni a felpereseknek. A felpereseket egyéb részével elutasítja. Indokok: A periratoknál elfekvő hagyatéki iratok bizonyítják, miszerint örökhagyó S. P. máskép K. A.-né 1894. évi november 20-án halt meg végrendelet hátrahagyása nélkül s utána az első házasságból származó két törvényes gyermek, t. i. a felperesek maradtak, a kik törvényeink értelmében anyjuk hagyatékában egyenlő r/2 részekben vannak hivatva örökölni. Felperesek azt állítják, hogy a hagyatéki leltárba felvett s alperes tulajdonául telekkönyvvezett ingatlanok, ugy a száznyai 103. sz. tjkvben foglalt s alperes nevére V3 részben irt ingatlan is, valamint egy az alperes öröklött ingatlanán található csűr és istálló-épület s a leltár 1 —13. sz. a. összeirt ingóságok közszerzeményt képeznek, melyeknek 1I2 része anyjuk hagyatékához tartozik ; ezen l/2 részt tehát, a csűr és istálló fele részének kivételével, mely a kereset zárkérelmében nem foglaltatik, kérik maguknak törvényes öröklés czimén átadni és az alperest az ingatlanoknak közös birtokba való kibocsátására, az ingók felerészének természetben való kiszolgáltatására, 50 frt évi szűnt haszonnak a megtérítésére s a mennyiben alperes az ingatlanok, vagy az ingók közül a per folyama alatt valamit elidegenített, a hiányzó vagyonrész becsértékének s járulékai megfizetésére kötelezni. Ezzel szemben az alperes az ingatlanok és ingók közszerzeményi voltát tagadta. A keresethez A. a. csatolt esketési anyakönyvi kivonat szerint alperes második nejével, vagyis az örökhagyóval 1870 február 22. lépett törvényes házasságra ; az ellenirathoz csatolt adásvételi szerződésekből s a telekkönyvekből kitűnik, amit különben az alperes tagadásban nem vett, hogy alperes a keresetbe vett s egyedül az ő nevére irt ingatlanokat az örökhagyóvali törvényes