Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

i9 8. Téves az a jogi felfogás, hogy vételi ügylet általában akkor is létre jön, ha a felek az árra meg nem egyeznek, mert ez a felfogás ellenkezik a kereskedelmi törvény 336. §-ában foglalt rendelkezéssel. Az árnak, ha nem is szorosan számszerűleg, de legalább bizonyos árra vonatkozással, pl. piaczi, tőzsdei, az eladó üzletében szokásos árra vonatkozással meghatározva kell lennie. Szokásos ár csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a megrendelés a vételár megemlítése nélkül történik. Oly esetben azonban, amidőn a vételár meghatározása előzetes alkudozás tárgya volt, a vétel létre nem jön, amig a felek az árra meg nem egyeznek. (1898 szeptember 28. I. G. 216/98. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: A felebbezési biróság ítéletének az a rendelkezése, hogy felperes keresetének 320 márka 70 fillér és 454 frt 90 kr. tőke és kamataira vonatkozó részével elutasittatott és felperes a perköltség fizetésére köteleztetett, felperes felülvizsgálati kérelme következtében feloldatik s a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására, a tényállásnak szabályszerű megállapítására, s a kereset fentebb megjelölt tárgyára, ugy a perköltségre is kiterjedő ujabb ítélet hozatalára utasitta tik. Indokok: A peres felek között a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint az a vita tárgya, hogy a kétrendbeli keresethez mellékelt számlákban megjelölt áruk iránt vétel- vagy bizományi ügylet jött-e létre ? Az elsőbiróság azt a tényt állapította meg, hogy peres íelek az áruk árára nem egyeztek meg, s ennek következtében a vételügyletet a peres felek között létrejöttnek nem tekintette. A felebbezési biróság előtt megtartott tárgyaláson, mint ez a megtámadott iiélet tényállásából kitűnik, felperes az elsőbiróságnál használt bizonyítékokon kivül még az E. és F. a. mellékelt jegyzékeket mutatta be annak bizonyítására, hogy peres felek az áruk árára valóban megegyeztek. 2*