Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

i6 ama kijelentés után is, miszerint a hiteles jegyzőkönyv tanúsítása szerint szavazati joga nincs, lármázni, rakonczátlankodni kezdett, sőt az őt jogosan rendreutasító elnököt mellén ragadván, a hivatalos helyiségből való eltávolítása többek közbelépésére sikerült, a Btk. 165. §. meghatározott hatóság elleni erőszak ismérveit magában foglalja ; minthogy azonban a tettleges ellenszegülésre vélt jogának nem érvényesithetése miatti felindulásában ragadtatott s az erőszak kisebb fokú volt, cselekménye a Btk. 92. §-ának alkalmazásával vétséggé minősítendő s büntetése bűnössége fokával arányban volt megállapítandó. A Btk. 169. §-ában foglalt mellékbüntetés csak bűntettre lévén alkalmazható, a cselekménynek vétséggé minősítése következtében az mellőzendő volt. Egyéb részében a kir. tábla ítélete az elsőbiróság ítéletéből elfogadott és a fentebbiekkel nem érintett vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. 7A telekkönyvi rendt. 3. §-a szerint kiigazítás tárgyát csak oly birtokviszonyok és tulajdonjogok képezhetik, melyek a telekkönyvek hitelesítésekor már léteztek, vagy legalább a hirdetmény hatályosságának kezdete napja előtt szereztettek; a helyszínelés alkalmával gyakorolt birtoklás puszta ténye alapján nem lehet az ingatlannak kiigazítás utján való átíratását követelni a telekkönyvileg bejegyzett tulajdonos ellenében, hanem aki a telekkönyvet kiigazítani kívánja, alperesnél erősebb jogot kell bizonyítania. Az elbirtoklás czimén szerzett tulajdonjog alapján kiigazításnak csak akkor van helye, ha az elbirtoklás már az első telekkönyvi felvétel idejében befejezve volt. (1899 janáur 19. 2478/98. sz. a.) A szivágycsehi kir. járásbíróság: A felső-szivágyi gör. kath. egyháznak, Felső-Szivágy község elleni telekkönyv kiigazítása iránti perében itélt. Felperes kiigazítási keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetet indított az iránt, hogy a felső-