Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIV. kötet. (Budapest, 1899)

6 e mellett tehát annak megítélését nem zárja ki az, hogy azt a követelést akár felperesek, akár a felebbezési biróság jogilag netán tévesen minősítették, és mert a felperesek részéről kijelölt és ennek megfelelően a felebbezési biróság részéről megállapított tényállás szerint az 500 frt iránt támasztott felperesi követelés egészen más alappal bír, mint a 222 frt 37 kr. iránt támasztott követelés és igy e két követelés mindegyike külön és önálló jogi természetű, amennyiben ugyanis az utóbbi tulajdonképen a bérlemény tárgya egy részének az alperesek esetleg szerződésellenes ténye okából nem használhatása miatt a haszonbérleti szerződés tényleges fenállása ideje alatt haszonbérleengedésre, illetve a haszonbérnek már megtörtént kielégítésére alapítottan a tartozatlanul fizetett haszonbér visszatérítésére irányul, amire pedig a haszonbérlőnek a kijelölt esetben rendszerint joga van. Az alperesek panaszként felhozzák azt is, hogy szerintük a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy a kérdéses belsőségért esetleg kapható bért vette az ő elmarasztalásuknál irányadóul, hogy e bér megállapítása czéljából az ő kérelmük ellenére a szakértői szemlét meg nem ismételte, és hogy őket felperesek javára az 500 frtban és a 222 frt 37 krban elmarasztalta annak ellenére, hogy a haszonbérleti szerződést a felperesek megszegték. Ez a panasz nem bír megállható alappal. Mert a felebbezési biróság az alperesek elmarasztalásánál irányadóul a marasztalási összegre nézve nem a kérdéses belsőségért esetleg külön kapható bért vette irányadóul, hanem az A. a. haszonbérleti szerződésben meghatározott évi 850 frt haszonbérnek azt a részét, ami abból a 850 frt haszonbérből az egész bérleményre való tekintettel aránylag esik arra a belsőségre ; már pedig az, hogy ez a rész összegileg mennyi, ténykérdés, amire nézve a felebbezési biróság a bizonyítékokat a sommás eljárási törvény 64. §-a szerint szabadon mérlegelhette, és minthogy a felebbezési biróság ítéletében indokolta azt, hogy alperesek kérelme ellenére a szakértői szemlét mi okból nem ismételte, az előbb idézett törvényszakaszhoz képest nem sértett meg eljárási szabályt azzal, hogy alpereseknek kérelme ellenére a szakértői szemle ismétlését mellőzte, és mert az elsőbiróságnak e részben jogerős ítélete szerint felperesek szerződésellenesen jártak el azzal, hogy a bérle-